Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

2. füzet - Mosonyi Emil: A mértékadó árvíz

Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 2. füzet A MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZ PROF. DR. MOSONYI EMIL Magyarország a Kárpát-medence teknőjében fekszik, így a környező hegyvidékekből eredő szélsőséges vízjárású folyók szeszélyének van kitéve, amelyek egyszer árvizet, máskor vízhiányt, aszályt, okoznak. Nyugat felől a Duna szeli át az országot, átvezetve a kb. 160 000 km

2 kiterjedésű vízgyűjtő területére hullott csapadékból származó árvizeket is. Széchenyi István zseniális célkitűzése nyomán Vásárhelyi Pál és munkatársai, majd az utódok folyószabályozással, árvízvédelmi töltésekkel és más szabályozási müvekkel megoldották az ország jelentékeny területének árvíz- és belvízmentesítését. Ezzel - véleményem szerint döntően—szinte második honfoglalásként megalapozták hazánk gazdasági, kulturális, szociális fejlődését. Ha Vásárhelyi munkatársai és utódai nem tették volna meg azt, amit tettek, akkor az ország területének majdnem 1/3 része volna — részben időszakosan, részben állandóan —maláriát is terjesztő ingovány, láp vagy mocsár. Aki ezt az állapotot visszasírja, az gondolja meg, hogy mit vét a magyar nép ellen. Az árvizek ellen meg kell védeni egyrészt az ártereket, másrészt a folyókban épült műveket, így a kikötőket, vízkivételi műveket, hidakat, vízlépcsőket. A védelem persze nem lehet 100%-os, hiszen ilyen életünk egyéb területén sem érhető el, de itt nagyobb engedményeket kell tennünk. Az ármentesítés területén nemcsak a tökéletes biztonságot megközelítő védelmet nem lehet elérni, hanem annál sokkal alacsonyabbrendű védelmet lehet csak nyújtani. Ennek elsősorban gazdasági, ill. pénzügyi oka van. A helyzet tehát az, hogy egy bizonyos szintig tudunk védelmet nyújtani, és azon felül vállalnunk kell a kockázatot. A védelem és kockázat határa a mértékadó árvíz, mely azt jelenti, hogy kiválasztunk egy vízállást, amely alatti vizek ellen védelmet nyújtunk. Vizsgálatainkat általában nem vízállásokra vonatkoztatjuk, hanem a vízhozamokra, mert egyrészt jobban tükrözik a mederváltozásokat, másrészt figyelembe vehető a vízállás-vízhozam közötti kapcsolat, az árvízi hurokgörbe hatása is. Az árvíz elleni védekezés tágabb értelemben két részből áll: először védekezés a fö védvonalon, másodszor — há a mértékadó árvízszinten túlmegy az árvíz magassága és szakadás következik be — a károkat, elöntéseket milyen művekkel, eszközökkel és módszerekkel tartsuk vissza, hogy ezek a károk minél kisebbek legyenek. A lokalizációs tervek tartalmazzák a másod- és harmadrendű védvonalakat (vasutak, közutak, vagy magas területek) és a kiürítési terveket. A folyók felső szakaszán megépült müveknek (völgyzárógátaknak és vízerőműveknek) megfelelő üzemeltetés mellett kedvező hatása van az árvédelmi biztonságra A kézirat érkezett: 1999. III. 19. Prof. dr. Mosonyi Emil oki. mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Karlsruhei Egyetem Vízépítési Tanszékének ny. tanszékvezető tanára. A tanuimány alapja a szerző 1999. március 18-án megtartott akadémiai székfoglaló előadása.