Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Konecsny Károly: Az Erdélyi-fennsík és a hozzátartozó hegyvidék vízháztartása

112 Konecsny Károly 3.1. A vízháztartási mutatók (tényezők) A vízháztartási összetevők mutatói arányszámok is lehetnek, amelyek közül a leggyakrabban a lefolyási tényezőt (a =R/P) és az ariditási tényezőt ф=ЕТ/Р) használjuk. Ezenkívül további — mért és javított adatokkal meghatározott - vízháztartási mutatókat (tényezőket) számítottunk, éspedig a felszín alatti lefolyási tényezőt, amely a felszínalatti lefolyás (7?u) és a terep-össznedvesítés (W) viszonyszáma (R\j/W), az evapotranszspirációs tényezőt (ET/W) és a terep-őssznedvesítési tényezőt (W/P). Az észlelt csapadékadatok alapján meghatározott lefolyási tényezők 0,10-1,33 között változnak, tehát a számítás a valóságban lehetetlen értékhez (1 felettihez) is vezetett. A legkisebb 0,10-0,15 közötti a tényezőket az Erdélyi-medence nyugati részén találtam, de a terület alacsonyabb részein a 0,15-0,20 közötti lefolyási tényezők jellemzőek. AFogarasi-havasok 1800 m feletti szintjein talált 0,80, sőt néhány esetben 1,00 feletti értékek is azt bizonyítják, hogy a mért adatok alapján vízgyűjtőkre meghatározott átlagos csapadékértékek alul becsültek. A javított csapadékadatokkal számított lefolyási tényezők értékei 0,09 és 0,94 között változnak, tehát valamivel kisebbek (13. ábra). Ez esetben már nem találtunk 1nél nagyobb lefolyási tényezőket. A sokévi átlagos csapadékból (javított) százalékosan a legkisebb, 10% alatti lefolyás, az Erdélyi-medence nyugati részén jellemző. Az erdélyi belső Élő-Kárpátokban a lefolyási tényező értékei 0,20-0,30-ra nőnek, a hegyvidékeken általában ennél nagyobb értékek a jellemzőek (0,40-0,80). 3.2. A nedvességi övezetek Az Erdélyi-medencét és a hozzátartozó hegyvidéket az évi átlagos csapadék és a helyi hő-energetikai viszonyok figyelembevételével „nedvességi övezetek"-re (Újvári 1961) lehet felosztani (14. ábra): — bőségesen nedvesített övezet (6540 km

2 — 14,4%) a magasabb hegységekre és az óceáni légáramlatokra merőlegesen elhelyezkedő lejtőkre teijed ki. Bőséges a csapadékhullás, ami a földrajzi helyzet, magasság és lejtőkitettség függvényében 1200-2000 mm között változik. A csapadékból 1000-1800 mm (7595%) lefolyik, ezen belül 2/3 a felszíni lefolyás, 1/3 a felszín alatti lefolyás részesedése. A négy nedvességi övezet közül, itt a legkisebb az évi evapotranszspiráció (200 mm) és a lefolyás változékonysága (C

v=0,20-0,25); — gazdagon nedvesített övezet (8180 km

2 — 18,0%) a közepes és alacsony hegységekre, a szélárnyékban lévő magashegyi területekre terjed ki. Az átlagos csapadék 1000 mm, amiből kb. 45% (450 mm) lefolyik, 65% (650 mm) az evapotranszspiráció; — változóan nedvesített övezet (24 260 km

2 - 53,4%) az Erdélyi-medence legnagyobb részén, de a Maros völgyszorosban (Maroshévíz és Déda között), a gyergyói, csíki, brassói hegyközi medencékben is jellemző. A sokévi átlagos csapadék 600-800 mm, ami megközelítőleg megegyezik a potenciális evapotranszspirációval. A lefolyás 60-100 mm, ennek 65%-át képezi a felszíni lefolyás.