Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

652 Bratán Mária meg és a privát-vállalat(ok) üzleti részesedése 49% lesz. A társaság — a kezelő-modell szerint — átvállalja a kezelő feladatát, nevezetesen a szenny vízlétesítmény építését, finanszírozását és üzemeltetését. A létesítmény építését, üzemét és a további részfeladatokat szerződéses alapon magánvállalkozókra átruházzák. Minden létesítménynek a tulajdonosa azonban a szövetkezeti társaság marad. A szerződések megkötése előtt a meghirdetés kötelező. A kezelömodellel szemben a szövetkezeti modell a község közvetlen részvételét biztosítja a szennyvíztisztítás végrehajtásában a financiális előnyök mellett. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Németországban számos szervezeti forma áll rendelkezésre a szennyvíz-eltávolítás végrehajtásához. Csak az egyes esetek különbözősége döntheti el, hogy a szervezeti formák közül melyiket részesítsék előnyben. A megfelelő döntés a létesítési hozzájárulást és az üzemdíjat fizető polgárnak és a részt vevő vállalkozónak nem elhanyagolható megtakarítást eredményez a különböző kedvezményeket figyelembe véve. 3. Lehetőségek a szennyvíz-eltávolítás technikai optimalizálására Az ellátási terület tényállapotát nagyon részletesen fel kell venni. A lakosegyenértéket felül kell vizsgálni; a volt NDK területén alkalmazott normák például a tényleges felhasználást sok esetben 100%-kal meghaladták. Az állapotfelvétel ki kell terjedjen a technikai és a gazdasági környezetre és a költségstruktúrára, valamint az abból következő díjakra is (Rehr—Zimmermann 1996). A variánsok összehasonlítását úgy kell végrehajtani, hogy az engedélyezéshez a kielégítő megoldás rendelkezésre álljon. Az innovációs alternatív megoldásokat az engedélyező hatósággal előzetesen egyeztetni kell. Már ebben a vizsgálati fázisban tekintettel kell lenni az üzemköltségekre. A tisztítóberendezésekben lejátszódó folyamatok terjedelme is költségbefolyásoló tényező. A létesítmények tervezésénél további megtakarítási lehetőséget rejtő tényezők: - a települési struktúra; - a rendelkezésre álló szennyvízrendszer (a gyűjtők helyzete és állapota, a felszíni vízelvezetés, az esetleges kis tisztítóberendezések); - az ipari szennyvizek; - a vízrendszerek és a vízminőségi viszonyok; - a vízvédelmi terület, a saját vízellátó rendszerek; - különleges korlátozások (pl. természetvédelmi terület); - építési organizáció, fejlesztési előirányzatok; - topográfia; - geológiai, hidrológiai adottságok. A tetőkön, utakon, udvarterületeken keletkező csapadékvizeket tisztítás nélkül vezetik vissza a természet körforgásába. Törekvés, hogy a terület nagy része lehetőleg áteresztő legyen és csak a legszükségesebb burkolt területrészekről vezessék el a vizeket. A tisztításra szoruló csapadékvíz hosszabb távú vezetése, vagy kisberendezésben való tisztítása mérlegelés tárgya. ,