Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az éghajlatváltozás és következményei (Az 1997. évi meteorológiai tudományos napok) 195 Kárpát-medencét egységként vizsgálva foglalkozott a mikrofauna hegyvidék és síkság közötti mozgásával. Starosolszky O —Bálint G.-Gauzer B. egyes éghajlat-változási forgatókönyvek nyomán a Duna vízhozamaiban előálló változásokat vizsgálták egy elnagyolt egyensúlyi vízmérleg-modell segítségével, havi lépcsőben, illetve napi adatokkal a GAPI modell alkalmazásával. Az éghajlatváltozás kimutathatóságához szolgáltak adalékkal Iványi Zs.\ Szárazföldi hőmérsékleti trendek; Szalai S.-Szentimrey T.: Éghajlat-változási vizsgálatok, éghajlati adatsorok, statisztikai módszerek; és Matyasovszky /.: Éghajlati idősorok optimális átlagolása címmel elhangzott előadásai. Fontos kérdés, hagy a nagy globális légkörzési modellek által szolgáltatott éghajlatváltozási eredmények, hogyan értelmezhetők, mennyire érvényesek egy adott területre—ezt a kérdéscsoportot járta körül a regionális éghajlati forgatókönyvek cimmel jelzett ülésszak. Mika J.-Wantuchné Dobi /.: Kis globális klímaváltozások térbeli és időbeli leskálázása hatásvizsgálati célokra c. ismertetése, a szerzők által használt ún. szeletelés módszere a térbeli és időbeli részletek feltárására szolgál, napi időjárás-generátorok felhasználásával hidrológiai célokra is alkalmas példákat mutattak be. A Kárpát-medence hőmérsékleti és csapadék viszonyainak globális éghajlatváltozás következtében előálló alakulásával foglalkozott Bartholy J.-Matyasovszky I. Az ún. levegőkörnyezeti potenciál a határréteg jellemzésére szolgál, azt adja meg, hogy egy időszakban mennyire terhelhető, szennyezhető ez a réteg. Weidinger T.-Matyasovszky I. a levegőkörnyezeti potenciál éghajlati értékelésével jövőbeli hipotetikus helyzetekre adott becslést. A második nap tárgysorozata hatásvizsgálatokat szedett csokorba. Láng E. és szerzőtársai homokpuszta-gyepek mintázatának változásait vizsgálták egy ariditási gradiens mentén, Gönyű, Csévharaszt és Fülőpháza térségének összehasonlítása utalhat egy rövidtávú éghajlati előrejelzés eredményére is. Kertész A. és kollégái földrajzkutatói szemmel foglalkoztak a környezet éghajlati érzékenységével. A talajvízszint-süllyedés és az éghajlati változékonyság kapcsolata volt Simonffy Z.-Davideszné Dömötör K.-Bálint G. előadásának tárgya. A vízszintsüllyedés okai között mind a beszivárgás változása, mind a növénytakaró, földhasználat változás következtében előálló párolgási, párologtatási eltérések éghajlatfüggök. A VITUKl-ban alkalmazott modellezési eljárás lehetőséget ad az egyes tényezők elkülönítésére, a természeti folyamatak emberi hatások nélküli becslésére, a lehetséges beavatkozások hatásának előrejelzésére. Szinell Cs.—Acs F. filozofikus megközelítésű előadása az éghajlatváltazás lehetséges hatásait a földfelszín és a légkör kölcsönhatása egyszerűsített modelljének tükrében hangzott el. Csóka Gy. az aszályosság és az erdei rovarkárok korrelációs vizsgálatával kapott figyelemreméltó eredményeket. Hunkár M. a Magyarországon termesztett növények élettani folyamataira ható tényezőket vizsgálta a fő fotoszintézis típussal jellemezhető csoportonként. Kovács G—

Dunkel Z. a termésbecsléshez a TAKI-ban kifejlesztett új CERES típusú modell alkalmazásának eredményeit ismertette. Berki I. és kollégái a tölgypusztulással és az éghajlatváltozással összefüggő vizsgálataikat összegezték. Bussay A. több agrometeorológiai karakterisztikát vetett egybe az erdőtűz gyakoriságával.