Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Deák J.-Liebe P.-Deseő É.: A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése

A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése 79 dottanyag tartalom, kis keménység), ezért megszüntetni nem lehet őket. Védekezni ellenük csak vízkezeléssel, keveréssel vagy a vízbázis feladásával lehet. A vízkészletek védettsége a felszíni eredetű, antropogén szennyeződések ellen nem jelent garanciát a jó minőségű ivóvízre; - a regionális depressziók hatására a védett rétegvíz minősége is változhat, azáltal, hogy a rosszabb vezetőképességű rétegekben, lencsékben lévő (pangó) vizek mobilizálódnak és hozzákeverednek a kitermelt vízhez. A regionális vízáramlásban csak kismértékben résztvevő (pangó) vizekben hosszabb ideje játszódik le a kőzet-víz kölcsönhatás, így feltehetően több genetikai eredetű oldott anyagot tartalmaznak; - a rendszeresen mért vízkémiai komponesek közül egyedül a nitrát az, amelyik felszíni eredetű szennyeződésre utal. A legsérülékenyebbnek tekinthető talaj,karszt,- és parti szűrésű vízkészletek esetében az átlagosan 15 mg/l-es nitrát töménység egyértelműen felszíni eredetet jelez. A rétegvizekben nitrátot csak elvétve találunk, elsősorban a vízadó rétegösszlet felszíni kibúvásai közelében. Itt ugyanis a földtani adottságok miatt a potenciálisan szennyezett talajvíz közvetlenül a fö vizadóba jut, amit a víztermelés során létesített depresszió felgyorsít; a nitrát mellett nagy valószínűséggel egyéb felszíni eredetű szennyezőanyagok (szerves és szervetlen mikroszennyezök, peszticidek) is lejuthatnak a vízadó rétegekbe. Ezek rendszeres mérése (a magas költségigény ill. a műszaki és jogi szabályozás hiánya miatt) ma még sehol sem történik, annak ellenére, hogy sokkal veszélyesebbek az egészségre, mint a nitrát; a felszíni eredetű víz megjelenését a rétegvízben, 50 évnél rövidebb időn belül, trícium elemzésekkel lehet kimutatni. Trícium jelenléte a rétegvízben jelzi, hogy az ötven évnél fiatalabb csapadékvíz már el is érte a vízadót, ami valószínűleg a termelés miatti depresszió következménye. A kimutatási határ (1 TU) alatti trícium tartalom sem jelent védettséget, mivel a depresszió hatására felgyorsul a talajvíz leáramlás, így a rétegvíz elérési idő attól is fögg, hogy mennyi ideje üzemel a vizsgált rétegvíz kút. Az eddigi adatok alapján a földtani környezet sokkal fontosabb tényező a talajvizek lejutása és hozzákeveredése szempontjából, mint a víztermelés, illetve a depresszió mértéke. IRODALOM Alföldi L. et al. : Felszín alatti vizek nitrátosodása és a védekezés módjai. OMFB 9-8303-ET. Elemző tanulmány 1984. Deseö. E.-Deák. J. : Groundwater Quality in Hungary - a General view. Freshwater Contamination, IAHS Publ. No 243. 1997. Erdélyi M.: Felszín alatti vizeink és szennyeződésük kérdése. Földrajzi Értesítő 2-3. 1980. Kuti L.: A talajvíz minősége a Duna-Tisza köze területén. Tanulmány 1994. Liehe P. Mike К.: Rétegvizeink utánpótlódása és vízminőségi védettsége. Magyar Hidrológiai Társulat IV. Országos Vándorgyűlése, Győr, 1983. Liehe P.: Felszín alatti vízkészletek a Kárpát-medencében. 1994. Magyar Hidrológiai Társaság Kongresszusa, „Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme" I. kötet, Eger 1994.