Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
1. füzet - Deák J.-Liebe P.-Deseő É.: A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése
A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése 73 Az egyes kutakban tapasztalható vizminöségromlás még nem jelenti a teljes vízadó összlet elszennyeződését, mivel a létrejött depresszió a kút szúk környezetéből szívja le a járulékos készletet. Ez a leáramlás a kút szűrője felé irányul, és az intenzív termelés megakadályozza a potenciálisan szennyezett víz szétterjedését a rétegösszletben. Eddigi tapasztalataink szerint regionális mértékben még ezideig nem következett be a rétegvízminőség változása. 2. Felszín alatti vizeink minőségének jellemzése 2.1. Felhasznált adatok Felszín alatti vizeink minőségének országos jellemzése az üzemelő vízműkutak vízkémiai adatai alapján történt. A VITUKI Rt. Hidrológiai Intézetében 1993-ban begyűjtöttük 4768 vízmükút kémiai adatainak 20 éves idősorát (több, mint 3 millió vízkémiai mérési adatot) a vízmű vállalatoktól. A vízminőség jellemzésére a legtöbb vízműnél rutinszerűen mért 12 fő kémiai komponens mérési adatait használtuk fel. Ezek a komponensek az alábbiak: nitrát, ammónium, vas, mangán, pH, kémiai oxigénigény, összes keménység, nátrium, klorid, szulfát, fajlagos elektromos vezetőképesség és hidrokarbonát. A mérések gyakorisága a háromévenkénti és az évi tizenhét között változik a víztartó sérülékenységének függvényében. Emiatt valamennyi kút vizének 1992. évi vízkémiai átlagértékeit vettük alapul az országos értékeléshez. A felszín alatti vizek minősítését az ivóvíz szabványban szereplő egészségügyi határértékek alapján végezzük. Az ivóvíz minőségét meghatározó paraméterek közül a fizikai és kémiai komponenseket az MSZ 450-1:1989 (a radiológiát, külön kiemelve, az MSZ 62:1989) tartalmazza. A szabványban feltüntetett 70 komponens közül az üzemeltetők legfeljebb 18 komponens (Na, K, Ca, Mg, Fe, Mn, NH 4, N0 3, N0 2, Cl, S0 4, HC0 3, pH, vezetőképesség, hőmérséklet, D k p, oldott 0 2) rendszeres mérését végzik a kitermelt nyers vízben. Az üzemeltetök általában a 8—12 fö kémiai összetevőt, míg az ANTSZ (régebben KÖJÁL) laborok még ennél is kevesebb komponenst mérnek a kitermelt felszín alatti vizekben. A rendelkezésre álló vízkémiai adatok felhasználásával végzett vízminőségi állapotértékelés nem tekinthető teljes körűnek. A vízminőségi változások kimutatása, a trendek értékelése csakis a rendszeresen mért kémiai komponensekre végezhető el. Az egészségre legveszélyesebb szennyezőanyagok (szerves és szervetlen mikroszennyezők, növényvédő szerek) esetében legfeljebb egy-egy alkalommal történt mérés, az is csak kisszámú kút vizéből. 2.2. A vízminőség jellemzése víztípusonként A víztípusonként rendezett kutak vízkémiai átlagértékeit és az ivóvízszabványban szereplő egészségügyi határértékeket a 12 fo komponensre adjuk meg a 3. ábrán. A komponensek közül a pH dimenzió nélküli, a faji. elektromos vezetőképesség
