Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Észlelőkút-hálózat optimális kialakítása 665 jaink nagyon jól jellemzik az adatok térbeli viselkedését. Az I. táblázatban azt is bemutatjuk, hogy a becslési variancia tekintetében milyen nyilvánvaló javulással jár, ha kriging helyett a cokriging módszert alkalmazzuk: júliusban a bizonytalanság átlagos mértéke 13,38-ról 12,35 g m~

3-re, novemberben pedig 16,11-ről 14,63 g m~

3-re esik. Az optimalizálási eljárás értékeléséhez, kritikus kútként, az ivóvizet szolgáltató 11 kutat tekintettük (1. ábra). Ezen a 11 helyen vagyunk ugyanis érdekelve abban, hogy — az észlelőhálózat 47 kútjából származó adatokat felhasználó cokriging segítségével — a legjobb becsléseket kapjuk a nitrát-töménységre. Tegyük fel, hogy a javasolt algoritmus felhasználásával 1992 nyarán (a júliusi mintavételi idején) és őszén (novemberben) csökkenteni kívánjuk az észlelésbe bevont kutak számát. Alapfeltevésünk szerint a variogram-modellek által leírt térbeli nitrát-eloszlás minden évszakban, évről-évre csaknem ugyanaz. Ez azt jelenti például, hogy júliusban használhatjuk az előző év variogramját. Az esztendő első (tavaszi) mintavételi kampányát a teljes észlelőhálózatra ki kell terjesztenünk ahhoz, hogy a cokriging-elemzésben a minták teljes halmazát, mint segédváltozót felhasználhassuk. Ezen alapfeltevésből kiindulva és a rendelkezésünkre álló információk felhasználásával, a CEV-érték о kiküszöbölhető észlelő kút • szükséges észlelő kút • ivóvíz (kritikus) kút о Pisa 4. ábra. A Lucca-i síkság optimális észlelöhálózata júliusban