Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Bánszki J.-Czira T.: A vízi közművek helyzete és a vízminőség-védelem az Ipoly magyarországi vízgyűjtőjén

A vízi közmüvek helyzete és a vízminőség-védelem az Ipoly magyarországi vízgyűjtőjén 635 tényleges páranyomás /?

e=l 672,5 Pa; »7=0,126 m s1 - a 7 m-en mért havi közepes szélsebesség; n-3\ — a hónap napjainak száma. Az (1) összefüggéssel és az augusztusi nádkonstans együtthatóval (1,21) számolt augusztus havi evapotranszspiráció értéke 137,30mm. Aszürőmezök 1371 m

2-es felületéről - a nád párologtatásával együtt —tehát 188,24 m

3 vízmennyiség párolgott el, amely kereken mindössze 5 m

3-el kevesebb, mint a szürőmezőkre rá- és elfolyó szennyvíz mennyiség különbsége. Az (1) összefüggéssel kiszámítottuk nádastóról elpárolgó és a növényzet által elpárologtatott augusztusi vízmennyiséget is. Az összefüggésben szereplő paraméterek a nádastavi hidrometeorológiai adatai alapján közel azonos értékek adódtak a nádastóra (pe,max

=2270 Pa; Pe=l 679,8 Pa; /=19,5 °C és и=0,1304 m s1), mint a szürőmezöknél. A számítás alapján egy négyzetméternyi felületről augusztusban elpárolgott víz 120,19 mm volt. Az összes elpárolgott és elpárologtatott vízmennyiséget a nyílt vízfelület nagyságával (kb. 1500 m

2) és a növényzettel borított vízfelület nagyságával (kb. 8500 m

2) súlyozva számítottuk ki és eredményül 1416,45 m

3 értéket kaptuk. A nádastóra augusztusban a szürőmezökröl összesen 1562,42 m

3 víz folyt és semmi nem távozott a Feketevíz-patakba, tehát az érkezett és a távozott vízmennyiség különbsége kereken 146 m

3. Ez a vízmennyiség a nádastó szivárgási vesztesége, mivel a nádastóban mérhető vízmélység változás nem történt. Valószínű, hogy az elszivárgó víz legnagyobb része a Feketevíz-patak alapvízhozamát táplálta, mert a patakban igencsak kicsi volt a vízmélység, így a beszivárgás érvényesülhetett. Ez az elszivárgó vízmennyiség minimális (napi 5 m

3), még a patak kis vízhozamához képest is, hiszen a patak augusztusban, sokéves átlagban 4000—5000 m

3 vizet szállít naponta. Tehát a talajon átszűrődő víz szennyező hatása, a talaj szürőképességét figyelmen kívül hagyva, elhanyagolható. 3.2. Anyagmérleg és a tisztítási hatásfok vizsgálata A szügyi szennyvíztisztó telep anyagmérlegét az egyes jellemző vízminőségi komponensek változásának és a szennyvíz mennyiségének figyelembevételével állítottuk fel. Az egyes jellemző vízminőségi komponensek töménységének, ill. anyagáramának változását, az egyes tisztítási fokozatokra lebontva, a III. táblázat mutatja. A becsült értékek közül hiányoznak a befogadóba jutó mennyiségek, mivel a vizsgált év augusztusában a nádastóból nem volt felszíni elfolyás. Azokban az időszakokban, amikor a nádastóból víz távozik a befogadóba az anyagáram a töménység és a vízhozam szorzatából meghatározható. A szügyi szennyvíztisztító telep kedvező tisztítási hatásfokát, olcsóbb beruházását és üzemeltetését (Szilágyi 1997) is figyelembe véve, elsősorban azok a helységek vehetnék fontolóra ilyen telepek létesítését, amelyek: - valamely kisvízhozamú patak mentén, vagy annak forrásvidékén helyezkednek el; - természetvédelmi területen vannak;