Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
4. füzet - Bánszki J.-Czira T.: A vízi közművek helyzete és a vízminőség-védelem az Ipoly magyarországi vízgyűjtőjén
Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 4. füzet A VÍZI KÖZMÜVEK HELYZETE ÉS A VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM AZ IPOLY MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐJÉN BÁNSZKI JUDIT és CZIRA TAMÁS Napjainkban nagy figyelem fordul a vizes élőhelyek és megóvásuk felé, mivel ezek a területek a biodiverzitás szempontjából a legértékesebbek közé tartoznak, a tájesztétikában játszott szerepük kimagasló. A Duna—Ipoly Nemzeti Park kialakításánál (BTVI1991) is egyik fö szempont volt, hogy az Ipolyon, mint természetes ökológiai folyosón, keresztül biztosítsák az ökorendszerek közötti minél zavartalanabb kapcsolatot. A mesterséges vízi létesítmények (tavak, tározók, szabályozott folyószakaszok) megfelelő hasznosítási koncepciók alapján „kezelve", és nem veszélyeztetve a szomszédos természetes állapotú területek környezetállapotát, kiváló rekreációs lehetőséget biztosítanak a kultúrált és aktív pihenésre vágyó egyének és csoportok számára. Kiemelt cél tehát a vizes területek, vízfolyások, tavak védelme, és eme területek ökoszisztémájának természetközeli fenntartása, megóvása (ÖKO 1994). Ezeknek a területeknek a megőrzésében csak egy kis részfeladat, azonban kiemelten fontos a vízminőség megfelelő szinten tartása, hiszen a víz az ilyen területeken mennyiségileg és minőségileg is a legfőbb limitáló tényező. Ezen belül nagyon fontos célkitűzés a felszíni vizek — és a felszíni hatásokra ugyancsak kényes talajvizek - védelme az emberi tevékenységből származó szerves és szervetlen anyagok, végtermékek káros hatásaival szemben. Települések estében a környezet megóvása e termékektől a csatornázottság és szennyvíztisztítás fejlesztésével oldható meg, ami viszont nagyon gondos előkészítést, tervezést, megvalósítást és üzemeltetést igényel, valamint erősen a gazdasági lehetőségek függvénye. A felszíni és a felszín alatti, elsősorban a talajvizek minőségében az elmúlt évtizedekben a legsúlyosabb problémákat okozó hatások: — a pontszerű és a nem pontszerű szennyezések: — a mezőgazdaság túlzott kemizálásából eredő károk; — a nagyüzemi állattartás koncentrált hígtrágya szennyezései; — az ipari tevékenység ellenőrizetlen szennyezései; — a csatornázatlanság miatti települési terhelések; — a szennyvíztisztítás hiánya; — a nem kellően átgondolt tevékenységek: — a természetes növényzet kiirtása, ezáltal a lefolyás, az erózió megnövelése; — a növénysávok védőszerepének felszámolása; A kézirat érkezett: 1998. VIII. 2. Bánszki Judit geográfus-hidrológus egyetemi hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK, Budapest) Czira Tamás geográfus-hidrológus egyetemi hallgató, ELTE TTK, Budapest A cikk alapanyaga a VI. Környezettudományi Felsőoktatási Diákkonferencián a települési környezetvédelmi szekcióban a KHVM vízügyi különdíját nyerte el.