Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
4. füzet - Petrőcz Bálint: Győr árvízvédelmének fejlesztése
592 Petröcz Bálint újra megsüllyedt és megrepedezett, ezért az 1965 évi árvíznél már leterhelő homokzsáksort építettek a fal megtámasztására. Az előzmények ismeretében a Petőfi-híd feletti 328 m hosszú szakaszon — helyhiány miatt - újra árvízvédelmi falat kellett építeni, a biztonság érdekében pedig célszerűnek látszott a más szakaszokon végzett feltárásnál részletesebb talaj feltárást végezni. A feltárás szerint a Petőfi-híd, pontosabban a néhány tíz méterrel felette levő Közmü-híd felett 275 m hosszban 0,2—3,5 m közötti vastagságú, magas szerves anyag tartalmú talajréteg található a feltöltésként kialakult felső talajréteg alatt. (A Petőfi-híd és a Közmü-híd közötti szakaszon a feltárás szerint szerves anyag nem volt, ezért a talpas árvízvédelmi fal építésére volt lehetőség). A Közmü-híd feletti szakaszon a szerves anyagot tartalmazó réteg nagy vastagsága és magas szerves anyag tartalma miatt a talaj további süllyedésére kellett számítani, ezért árvízvédelmi fal építésénél új megoldásokat kellett keresni és így került sor a mélyalapra épített árvízvédelmi fal létesítésére. A mélyalapra épített árvízvédelmi fal, mely keresztezi a magas szervesanyag tartalmú talajréteget, teljes magassága általában 7,0 m, de a legkedvezőtlenebb szakaszon a 8,0 m-t is eléri, melyből az alap 4,7 m mélységű. A mélyalap építésére, az akkori lehetőségek mérlegelése után — szádfalak védelme melletti alapárok kiemelés és betonozás, vagy bentonitos résiszap megtámasztás után betonozás — a következő megoldást alkalmazták: a téglalap keresztmetszetű kútsorral kialakított mélyalap, melynél egy-egy „kút" szélességét és hosszúságát az alkalmazandó hidraulikus kotró mélyásó szerelék kanalának szélessége és a vágóélek közötti legnagyobb távolsága határozta meg. Először a páratlan számú, majd a páros számú „kutak" megépítésével kialakult a folyamatos mélyalap. A kiviteli terv megtámasztás nélküli alapárok kiemelést írt elö, figyelembe véve azt az elképzelést, hogy a fúrásokból megismert szervesanyag tartalmú kötött talaj a kialakuló földnyomásnak egy ideig megtámasztás nélkül is képes ellenállni, tehát megtámasztás nem szükséges, ha a föld kitermelése után az alapárkot azonnal betonnal töltik ki. Az egyszerre kitermelhető alap hossza 5,0 m. Az építés során csak egy alkalommal csúszott össze az alapárok, amikor a beton későn érkezett és az árkot 5,0 m-nél hosszabban kikotorták, de így is a becsúszott föld kiszedése után jelentéktelen többlet beton beépítésével az alap kialakítható volt. Az alapárokból kitermelt anyag több helyen kellemetlen szagú volt és számos tehén és egyéb állati szarv került a felszínre, ez igazolta a cserzővargák itteni tevékenységét. Az építésnél alkalmazott kotró mélyásó szerelékének maximális kotrás mélysége 3,7 m volt, ezért az alap elkészítéséhez mélyebb munkaterületet kellett kialakítani. Az alap szélessége a kotrókanál szélességéhez igazodott. Az alap további magasítása zsaluzat között épült. A mélyalapra vasbeton fejgerenda készült, amit betonacél tüskék kötöttek az alaphoz. A fejgerendára épült a bentmaradó vasbeton zsaluzópanellel borított árvízvédelmi fal. Az árvízvédelmi fal mentett oldalán kialakított 1:3 rézsűhajlású, 4,0 m koronaszélességű feltöltésre a falhoz csatlakozóan 2,0 m széles aszfalt burkolatú gyalogjárda épült. A víz felöli oldalon a feltöltés koronája 2,0 m széles és a rézsű hajlása 1:3-as. A
