Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

An'izek sziikségtározása 59 rettyóra árvízi monitoring rendszer kerül kialakításra. A projektek keretében az árvízi előrejelzés megbízhatóságát, valamint időelőnyét növelő monitoring célú beruházások valósulnak meg. Távjelző berendezések is létesülnek, amelyek lehetővé teszik a tetszőleges gyakoriságú adatlekérdezést, számítógépi szoftver segítségével automatizált formában is. Hasonló fejlesztés valósul meg Romániában a Körösök teljes vízgyűjtő területére (OVF 1997). Fontos részfeladat a román és magyar adatgyűjtő központok közötti kommunikáció, az egységes információs rendszer kialakítása, amely szintén a projektek részét képezi. Ennek eszköze a Vízkár-elhárítási Védekezési Információs Rendszer-ben (VIR) kialakított megoldás, amellyel Budapest és Bukarest között 1997. júniusában eredményes kísérletet végeztek. A projekt keretében a Körösök országhatártól Tiszáig terjedő magyarországi szakaszán — a betorkoló vízfolyásokat is beleértve — valósulnak meg az árvízi előrejelzés megbízhatóságát, valamint időelőnyét növelő monitoring célú beruházások. így —többek között - ultrahangos vízhozammérö berendezést telepítenek a Fehér- és a Fekete-Körös országhatári szelvényébe, több vízhozam-nyilvántartó törzsállomáson pedig mm-rendű vízszint-regisztrálást valósítanak meg. Mindegyik eszközt távjelzö berendezéssel látják el, amely lehetővé teszi a tetszőleges gyakoriságú adatlekérdezést, számítógépi szoftver segítségével automatizált formában is. Román oldalon hasonló fejlesztés valósul meg Romániában a Körösök teljes vízgyűjtő területére. A megnyitási technológia fejlesztése Szükséges a robbantásos töltésmegnyitási technológia továbbfejlesztése, a tapasztalatok, az eljárási menet útmutatóba foglalása. Ezt a célt szolgálja a folyamatban lévő kutatás—fejlesztési munka, az annak keretében végzett robbantási kísérletek tapasztalatainak feldolgozása (ÁBKSZ 1997). Az árvízi szükségtározók üzemirányításának fejlesztése Továbbfejlesztést igényel a töltésmegnyitáson való kiömlés hidraulikai modellje, a szükségtározás vízrendszerben elért hatásának számítási módszere, a rendszerben való üzemeltetés problémaköre. A legutóbbi szükségtározási tapasztalatok (KHVM 1996) és a folyamatban lévő kutatási-fejlesztési eredmények (Rátky 1997/b) alapján, egységes tematika alapján át kell tekinteni, a szükséges mértékben módosítani, korszerűsíteni szükséges az árvízi szükségtározók kezelési és üzemelési szabályzatai és műveleti terveit. IRODALOM ABKSZ: Jelentés a Kisköre-Erzsébet ligeti kísérleti töltésrobbantásokról (I. ütem - 1996. november 13., II. ütem — 1997. május 29., III. ütem - 1997. október) OVF kutatás-fejlesztési munka munkaközi jelentése. ÁBKSZ Kht., Kézirat, 1997. november. Ambrus L.: Árvíz a Körösökön. Vízgazdálkodás 1. sz., 1967. Baross K.: Árvíz- és belvízvédekezés az Észak-Dunántúlon. Víztükör 5. sz., 1997. Bencsik В.: A Tisza-völgy árvízvédelmi rendszerének fejlesztése. Vízügyi Közlemények, 3. füzet, 1971. Bór F.: Szükségtározási lehetőségek a Lajtán. (Szakdolgozat az Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultásán, Baja, 1996. október. Belső konzulens: Szlávik Lajos). Cserkúti A.: A Mérgesi árvízi szükségtározó hidrológiai vizsgálata és üzemeltetésének fejlesztése. (Szak-