Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

An'izek sziikségtározása 55 Rába jobb parti árvízi szükségtározó A szükségtározót a Rába mentén, a jobb parti töltés és a Kemenesalja által közbezárt, Várkesztö feletti terület alkotja. Kijelölésére az 1965. évi töltésszakadás és elöntés tapasztalatainak figyelembe vételével került sor, de kiépítése nem történt meg. Kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Területe 57,3 km

2, térfogata 78 millió m

3 (III. táblázat). Megnyitási helye a Rába jobb parti töltésének a 79,400-79,500 kin szelvények közötti szakasza. A tározó megnyitásának előkészítése során az érintett települések védelme érdekében körtöltéseket kell építeni. A szükségtározó megnyitására a kijelölése óta nem került sor, de 1996-ban felmerült a lehetősége annak, hogy a levonuló árhullámnál szükségtározást kell végezni: vizsgálták és mérlegelték az esetleges megnyitást (ÉDUVÍZIG 1965, 1996). Tarna viszneki árvízi szükségtározó A Tarna-vizgyüjtő vízfolyásain 1974. október-novemberében levonult rendkívüli árhullám tapasztalatai alapján 1975-ben terv készült a Tarna árvízmentesítésére, szükségtározó alkalmazásával. A viszneki szükségtározó a Tarna Q 2%-os érték felett érkező víztömegének befogadására szolgál. A szükségtározó térfogata 4,56 millió m

3, területe 5,56 km

2 (III. táblázat). A szükségtározóra készített terv szerint a feltöltés lehetséges a Tárnából és a Gyöngyös patakból is. A kivezetendő vízhozam (a Qo,s% és £>2% értékek közötti különbség) 29 m

3s

_

1. A feltöltési idő: 86 óra (ÉV1Z1G 1975). A szükségtározó kijelölésre került, de kiépítése nem történt meg. Zagyva jászteleki szükségtározó A szükségtározót keletről, 4,650 km hosszban a Zagyva jobb parti töltése, délről és északról a szükségtározó védtöltése, nyugatról pedig természetes magaspart határolja. 1974-ben jelölték ki az árvízi szükségtározás céljára. Méretezése utóbb, 1984ben készült el (KÖTIVÍZIG 1984). Területe 20 km

2, térfogata 24 millió m

3, kezelője a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (111. táblázat). A számítások szerint a 2%-os előfordulási valószínűségű árhullám levonuló víztömegének 1/6 részét képes visszatartani. A szükségtározó rendeltetése, hogy biztosítsa: a jászteleki vízmércén 6,25 mncl nagyobb (a III. fokú készültséget 1,25 m-rel meghaladó) vízszint ne alakuljon ki. A feltöltés a Zagyva jobb parti töltésének kotrógéppel történő átvágásával van előirányozva (KÖTIVÍZIG 1996). Mérgesi árvízi szükségtározó A Kettős- és a Sebes-Körös közötti ún. deltában helyezkedik el oly módon, hogy a két folyó árvízvédelmi töltését egy 7,782 km hosszú tározó töltés köti össze, amely a 47. sz., Köröstarcsát Körösladánnyal összekötő út mentén, attól nyugatra halad. A határoló töltések teljes hossza: 21,880 km. A tározó területe 18,23 km

2, amiből 15,58 km

2 szántó, 1,81 km

2 erdő, a többi legelő és nádas. A tározó térfogata a számított üzemvízszintnél (89,40 m A.

f.) 87,2 millió m

3. A tározó feltöltése a Kettős- és a Sebes-Körös bői egyaránt lehetséges, a töltés robbantással való megnyitásával. A megnyitási helynek kiépített küszöbe nincs. Átárazott