Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
548 Eva Soukalová déktevékenységre jellemző még, hogy a szomszédos Odera folyó vízgyűjtőjében, Lysá hora állomáson, öt nap alatt 586 mm csapadékot észleltek. A Morva-vízgyűjtő mélyebben fekvő állomásain is kivételesen nagy csapadékokat észleltek, pl. Roznov pod Radhostém: 401 mm, Valasské Mezirici: 375 mm). Az ötnapos csapadékösszeg Morvaország legnagyobb részében meghaladta a 100 mm-t, Eszak-Morvaországban pedig a 200 mm-t (a teljes vízgyűjtőterület átlaga 169 mm volt). A Dyje/Thaya részvízgyűjtöben 5 nap alatt átlagosan 105 mm csapadék hullott: a legnagyobb értéket a 165 mm-t, Svratouch állomáson mérték (1. ábra). A július 17-21. közötti időszakban már nem észleltek ilyen rendkívüli csapadékösszegeket. A. Morva vízgyűjtőjében az átlag 78 mm, a Dyje/Thaya részvízgyűjtöben pedig 70 mm volt. Érdemes külön kiemelni, hogy a Morva folyó Kroméríz-i mérceszelvényéhez tartozó részvízgyüjtöre hullott csapadék területi átlaga az első ötnapos időszakban 323 mm, a másodikban 187 mm volt. Ugyanezek az értékek a Stráznice-i mérce részvízgyüjtőjén: 319 mm, ill. 179 mm voltak. 3. A hidrológiai helyzet Az 1997. júliusi rendkívüli csapadéktevékenység kezdetekorjúlius 4-én a Morva-vízg)'űjtőbeY\ vízfolyások vízhozamai a július havi sokévi átlagok 70-150%-a között voltak, kivéve a Trebűvka folyót (200%), valamint a Roznovská Becva-t és a Vsetínská Becva-t (35-45%). Július 6-án, vasárnap reggel, a Desná folyó menti Sumperk állomáson a vízállás 1,90 m-t emelkedett, s ezzel elérte a kiöntési vízszintet, tehát harmadfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Ugyanezen a napon a Trebűvka, a Becva és a Roznovská Beéva vízmércéin is jelentős vízállás-emelkedést észleltek. Az emelkedés sebességére jellemző, hogy a Dluhonice-i mérceszelvényben július 6-án, vasárnap éjjel még csak 20 m 3 s _ 1, 24 órával később viszont már 400 m 3 s~' vízhozam haladt át. Az árhullám legnagyobb vízhozamát, 838 m 3 s~'-ot, július 8-án érte el. A július 6-áról 7-ére virradó éjjel a vízállás a Közép- és Alsó-Morva valamennyi mérceállomásán (Kroméríz, Spytihnév, Stráznice) túllépte a harmadfokú küszöbértékét. Az 1997. júliusi árvíz során a Morva folyó Becva-torok alatti szakaszán a vízhozamok alakulása minden korábbi tapasztalatnak ellentmondott. A Morván ugyanis az esőből származó árhullámok uralkodnak, amelyeket többnyire a Becvá-n érkező vízhozamok okoznak. A Becva csúcsvízhozamai általában 2—3 nappal megelőzik a Felső-Morva csúcsvízhozamait, amelyek viszont általában a Morva, valamint Krupá és Branná hegyipatakok, főként pedig a Desná csúcsvízhozamainak a találkozásából állnak elő. Az árhullám kezdetben viszonylag gyorsan halad előre, később azonban - a kiöntések következtében — lelassul és ellaposodik, ami a csúcsvízhozamok csökkenéséhez vezet. Ezzel szemben 1997 júliusában a rendkívüli árhullám a Felső-Morva teljes hosszában kilépett a mederből, széles összefüggő folyamot alkotott Olomuoc fölött, akárcsak a Becva folyó Valasské Méríci, különösen pedig a Prerov alatt. A Becva folyónak nemcsak a csúcsvízhozama, hanem az árhullámtömege is igen jelentős volt, s a torkolatnál ez találkozott össze a Felső-Morva már medren kívül is hömpölygő árhullámával. A Morva KromérízA szelvényében (amelyhez 7014 km 2-nyi vízgyűjtőte-
