Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
544 Klaus Altmann 6. ábra: A Celle-i vasúti felüljáró és környéke az 1946. februári Aller-árviz idején jelenleg 4 árvízi tározó szolgálja a csúcsvízhozamok csökkentését, amelyek Langlingnél, Oppershausen-nál, Osterloh-nál és Celle-ben találhatók (2. ábra). Az Aller és mellékfolyóinak mederállékonysága és hordalék szállítása évszázadokon keresztül komoly nehézségeket okozott. A főmeder görgetett hordaléka zömmel finom- és középszemü homok (a felső vízgyűjtőről származó esetenkénti kavics- és az ártérről bemosott humusz-rétegekkel), amely a vizsgálatok szerint kb. v=0,4 m s~'-os átlagos vízsebességnél jön mozgásba. A telt mederhez v=0,9 m s1, a 20%-os valószínűségű árvízhozamhoz pedig v=l,2 m s1 átlagos vízsebesség tartozik. Természetes viszonyok között a folyó a hordalék anyagát a gyakori partszakadásokból nyeri. A szakadásra hajlamos partszakaszokat 1958 óta burkolatokkal látták el ill. növényzettel beültették. Ezzel a folyómeder partjai jelentősen stabilizálódott. A területileg illetékes Verden-i Víz- és Hulladékügyi Hivatal a Közép-Aller medrét évente — hosszirányban elektronikus, a keresztszelvényekben manuális szondázással — felméri, hogy a mederállékonysághoz esetenként szükséges intézkedéseket idejében megtehesse. A mederkarbantartás része a duzzasztómüvek felvizében lerakódó hordalék szükség szerinti kotrása is. A Közép-Aller mentén jelenleg a legnagyobb vízügyi problémát az árterek - hatósági előírások megkerüléséből, feledékenységből, egyéni érdek-érvényesítésből eredő —fokozódó beépítettsége jelenti. Celle óvárosa, mely az Aller és a Fuhse mellékfolyó árterében terül el, az 1920-as évek óta az ártéren annyira beépült, hogy jelenlegi állapotában már egy árapasztó létesítése is lehetetlen (6. ábra). A vízgyűjtőn létesült árvízcsökkentő tározók, ill. más vízgyűjtőkbe történő átvezetés ugyan némileg csökkentik a várható nagy árvizek hozamát és szintjét, azonban még így is kritikus helyzetekre kell számítani (Altmann 1989, 1990). Úgy tűnik, mára a közigazgatás is felismerte ezt a helyzetet és hatósági intézkedésekkel igyekszik a (szükségtározóként is