Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízrendezési problémák Izraelben 529 jelenti, mely kizárólag a téli időszakra koncentrálódik. A nyári nagyobb vízfogyasztást csak víztározással lehet biztosítani. Nagyobb méretű tározókat azonban csak északon lehet létesíteni, ahol a nagyobb folyók találhatók. Az ország egyetlen édesvizű tava, a Bibliából is ismert Galileai-tenger, vagy Kineret-tó is itt található (1. ábra). A vízgazdálkodás egyik feladata a tározott vizek délre való vezetése. Az országban eddig 170 víztározó létesült, melyek java része a vízellátást szolgálja, de találunk rekreációs, haltenyésztési, öntözési, vagy többcélú tározókat is. Érdekes, hogy mindössze két hagyományos elrendezésű medertározó van, a többi oldaltározó a túl nagy vízjáték és főleg az intenzív feltöltődés miatt. A vízfolyások felső szakaszán a nagy erózió következtében túl magas hordaléktöménység, mely a lelassult áramlásban lerakódik. Az összesen 10

9 m

3 kapacitású tározók egyikének vizét sem használják energiatermelésre. Rajtuk kívül még számos szennyvíztározó is üzemel tisztítási, illetve öntözési céllal. A legnagyobb tározó a Kineret-tó, egyharmad Balaton felületű, de annál jóval mélyebb tó, melyen átfolyik a Jordán folyó (1. ábra). A Jordán kivezetésénél (mely egyébként szent hely, nagy valószínűséggel itt ment át Jézus a vízen) duzzasztót és zsilipet létesítettek, melynek segítségével tározóként üzemeltetik. A Jordán folyónak különösen nagy a vízjátéka: ezen a szakaszán a nyári középvízhozam 5 m

3 2. Hónap ábra. A sokévi átlagos havi csapadék és hőmérséklet alakulása Izraelben Figure 2. Multiannual monthly mean precipitation and temperature in Israel Bild 2. Die langjährigen mitteleren Werte des monatlichen Niederschlags und der Lufttemperatur in Israel рис. 2 Изменение среднемноюлешних месячных осадков и шемйерашур в Израиле s míg télen а vízhozam 50 és 500 között mozog. Rendkívül nagy csapadék idején volt már példa az 1000 m

3 s~' feletti hozamra is. A nagyvizeknél — az általában rendkívül arid éghajlatú országban — árvízvédekezési és eróziós problémákkal kell megküzdeni. Ezért, valamint a vízhasznosítási igény éven belüli eloszlása következtében a Kineret-tó téli és nyári vízszintje közötti különbség 4—5 méter. A turisztikai, ökológiai és egyéb szempontok ennél nagyobb vízjátékot is megengednének, azonban a tó fenekén igen erősen sósvízü források fakadnak, amelyeket csak egy megfelelően magas vízállás nyomása tud elfojtani, így a tó tározóként hasznosítható térfogata adott, a ténylegesen tárolt vízmennyiség természetesen nagyban függ a téli csapadékösszegtől is. A Kineret-tó vizéből biztosítják Izrael teljes vízigényének 25%-át, az ivóvízigény több, mint 50%-át (Bazelet 1996). Érthető, hogy a tó megóvása és védelme első számú nemzeti program. Izrael vízigényének többi részét fúrt kutakból, a kisebb tározókból