Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam . 1998. évi 3. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK VÍZRENDEZÉSI PROBLÉMÁK IZRAELBEN ROSZA PÉTER Izrael a Közel-Kelet többi országával egyetemben igen arid éghajlati zónában helyezkedik el, így számos vízgazdálkodási problémával kell megküzdenie. A térségben a legnagyobb gondot a kevés csapadék és annak mind térben, mind időben egyenlőtlen eloszlása okozza. A csekély édesvíz-bázis mellett még számos más probléma is jelen van, mint például: igen erős szikesedés, sós talajvíz, szél- és víz okozta erózió, valamint a szennyezés okozta vízminőségromlás. Az őt körülvevő országok közül Izrael kitűnik azzal, hogy a kedvezőtlen éghajlati adottságokból származó gondokat kezelni tudják, az ivóvízellátás zavartalan, és a térségben egyedülállóan élelmiszerexportörként tartják számon. Ha az okokat keresnénk természetesen számos, nemcsak műszaki ill. mérnöki aspektust találnánk. A „túlélésen" túl most már arra is figyelmet fordítanak, hogy a vízgazdálkodási feladatok megoldása érdekében végzett vízrendezések természtközeliek legyenek, a területhasználat megválasztásánál pedig fó szempont a fenntartható termelés és a környezetvédelem. Izrael területe (1. ábra) mindössze 20 000 km 2 (hossza 420, legnagyobb szélessége 60 km), mégis éghajlatilag elég jól elkülönülő részekre osztható. Délen található a Negev-sivatag, mely az ország területének csaknem a felét teszi ki. Az évi csapadékmennyiség itt 35 és 70 mm között van, mégis a sivatag egy részét (északon és délnyugaton) sikerült visszahódítani és művelni. Az északi terület a legcsapadékosabb (800 mm), azonban a sziklás talaj és a hegységek itt is megnehezítik a mezőgazdasági termelést. (Nem beszélve arról, hogy az itt található Golan-fennsík sokáig háborús övezet volt. Hovatartozása ma is vita tárgya, emiatt benépesítését és a termelésbe való komolyabb bevonását nem szorgalmazzák.) Az ország középső területét további három részre lehet osztani: az észak-dél irányban húzódó hegylánc, mely fő vízválasztóként is szerepel, ettől keletre az ún. partvidék, és nyugatra a Jordán-völgy. A hegyvidéken a legalacsonyabb az évi átlaghőmérséklet, és viszonylag sok a csapadék, a területet azonban teljesen lepusztult, erodált kőzet jellemzi. Alacsonyabb részein (Judeai-sivatag) él a sátorlakó, legeltető életmódot folytató beduinok nagy része. A lehulló csapadék zöme kelet felé, a partvidékre folyik le, mely magába foglalja a Palesztin Autonóm Területet is. A partvidék az ország tulajdonképpeni szíve: itt él az 5,6 milliót kitevő lakosság közel 80%-a, valamint itt zajlik az ipari és mezőgazdasági termelés java része. A vízválasztótól nyugatra találjuk a Jordán-völgyet a Holt-tengerrel. AJorA kézirat érkezett: 1998. I. 26. Rosza Péter oki. vízépítő mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Vízgazdálkodási Tanszék doktorandusza.
