Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

52 Szlávik Lajos Egy árvízi szükségtározó igénybevétele rendkívül összetett, hatásában, következményeiben szerteágazó védekezés-irányítási döntés eredménye. Egy ilyen döntés meghozatala — a jogszabályi előírásoknak megfelelően — miniszteri hatáskörbe tartozik, miután az csak az egész vízrendszer, vízgyűjtő terület hidrológiai állapotának és a nagyobb térség árvízvédelmi helyzetének átfogó ismeretében, a várható műszaki hatás mellett a költségek és károk mérlegelésével együtt dönthető el. A döntés-előkészítési, döntési és végrehajtási folyamatban az árvízvédekezést irányító és végrehajtó helyi és országos szervek összehangolt munkájára van szükség. Ezt megfelelően kialakított információs rendszerrel kell támogatni. Többek között erre is szolgál a Vízkár-elhárítási Védekezési Információs Rendszer (VIR). Ez a rendszer hatékony kommunikációt tesz lehetővé a védekezés-irányítás különböző szintjei között, biztosítva információk, adatbázisok operatív, on-line cseréjét (Szlávik 1997/a). 1980-ban, 1981-ben és 1995-ben a mályvádi, 1995-ben a mérgesi árvízi szükségtározó üzembe helyezése a műveleti terv szerint történt, a gyakorlat azt igazolta, hasznos segédeszköznek bizonyult. (Az előzetes számítások szerint a Körös-völgyi árvízi szükségtározóknál az előkészítő müveletek kritikus útjának időtartama: a mályvádi tározónál - 26 óra, a mérgesi tározónál - 24 óra, a Kutas tározónál — 19 óra. Az előkészületek tényleges időszükséglete mindössze néhány órával volt kevesebb a kritikus úténál), (Szlávik 1982/a, KHVM 1996, Szlávik-Galbáts-Kiss 1996). Volt példa az előkészítő müveletek leállítására is: az 1980. júliusi első árhullámnál a mályvádi tározónál a műveleti terv végrehajtása közben a védelmi szituáció ismételt kiértékelése a tározó akkori igénybevételének szükségességét nem igazolta. A tapasztalatok alapján a műveleti tervek alkalmazását tovább kell fejleszteni: a tározó megnyitását szolgáló előkészítő befejeztével, a megnyitás tényleges végrehajtását megelőzően a helyzetet ismételten ki kell értékelni, a folyamat előkészítésébe egy döntési pontot kell beiktatni és a tényleges megnyitást megelőzően csak egy ismételt, aktualizált helyzetelemzés alapján szabad dönteni. A műveleti terv egyik legkényesebb eleme a robbantásos töltésmegnyitás, azért az О VF 1996-1997-ben kísérleti robbantásokat végeztetett a szükséges technológiai műveletsor finomítására és időszükségletének meghatározására. A kapott eredmények a robbantásos töltésmegnyitási technológia és a műveleti tervek továbbfejlesztésénél jól alkalmazhatók (Nemes 1996, ÁBKSZ 1997). A szükségtározók üzemeltetési feltételeit, körülményeit a kezelési—működési szabályzatok foglalják össze (ÉDUVÍZIG 1982 [Lajta], KÖVÍZIG 1977 [Körös-völgyi szükségtározók], Szalay 1975 [Mérges], 1976/b [Körös-völgyi szükségtározók], Szalay-Bakonyi 1976/a [Mályvád], 1976/b [Zagyva]). 3.8. A lokalizálás A töltésszakadások és szükségtározások tapasztalatainak elemzéséből megállapítható, hogy az árvízi szükségtározás az árvízi lokalizációs tevékenység speciális eseté-