Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Bikfalvi I.-Hamza I.: A Zala és a Kis-Balaton távmérő rendszere

500 Bikf'alvi I.—Hamza I

. a helyi tárolóban elhelyezni, ahol az adatok minimum egy hónapig megmaradnak és hozzáférhetők. A napelemmel működő állomások kialakítása olyan, hogy téli napokon is biztosított a folyamatos működéshez szükséges akkumulátortöltés és csak extrém esetekben lehet szükség az akkumulátorok cseréjére. Az állomásokon helyszíni adattárolás is történik könnyen cserélhető memóriakártyán. A tárolóképesség legalább egy hónap. Ez biztosítja, hogy az állomással való összeköttetés megszakadása esetén is megmaradnak a mért adatok, és az összeköttetés helyreállása után azok bekérhetők a központba. A memóriakártyák megtelése előtt 75% és 85% telítettség esetén - az állomás jelzést küld a központnak. A kicserélt memóriakártya tartalma a központban beolvasható és az adatbázis ellenőrizhető. Ez az adatok megbízhatóságát szavatolja és megfelel az országos előírásnak. Minden állomáson van protokoll konverter. Az egyes adatgyűjtők saját speciális átviteli protokoll szerint szolgáltatják az adatokat. A távmérő rendszerekre viszont kötelező az országosan egységesített átviteli protokoll használata. A kettő közötti konverziót biztosítja a konverter egység. Ennek a megoldásnak az a filozófiai háttere, hogy ha egy állomáson az adatgyűjtőt más típusra kell cserélni, akkor a hozzá tartozó konverter biztosítja az országos protokollhoz illeszkedést, tehát az adatátviteli hálózaton nem kell változtatni. Minden állomást felszereltek a szünetmentességet biztosító akkumulátor állapotát jelző műszerrel, mely az akkumulátor feszültségét és az esetleges mélykisülés jelzését a központnak továbbítja. Minden állomás el van látva behatolásvédelemmel és a jogos belépés ellenőrzésére szolgáló kódkártyás kezelöazonosítással. A központ az állomásokat beállítható ciklusidővel kérdezi le, az adott üzemi helyzetnek megfelelő ritmusban. Ha azonban két lekérdezés között olyan esemény történik, amelyet haladéktalanul a központ tudomására kell hozni, akkor az állomás — az országos előírásnak megfelelő módon — bejelentkezik (riasztó táviratot küld). Ilyen esemény, ha a vízállás, vagy a csapadék túllépi a riasztási szintet, ha kimarad a tápfeszültség, ha idegen behatolás történt az állomásra, ha az akkumulátor elérte a mélykisülési szintet, ha egy szivattyú elindult, vagy leállt. 2.2. Adatátvitel A távmérő rendszer adatátviteli (vonalas) vázlatát a 3. ábra mutatja. Az adatforgalom nagy része 450 MHz-es sávú vezeték nélküli URH hálózaton bonyolódik, rendszertechnikailag 2 db átjátszón (Nemesbükk és Balatonhidvég közelében levő 4T zsilip) keresztül. Az adatok Keszthelyre, a Kis-Balaton Üzemmérnökségen (KÜM) lévő főközpontba jutnak. Ez az URH hálózat kizárólag e távmérő rendszer adatátvitelét szolgálja. A mérőhelyek egy kisebb részét a főközpont a nyilvános távbeszélő hálózaton (MATÁV) éri el. Néhány mérőhely kábelen csatlakozik URH-s alközpontjához (AK). Az alközpontok — a rendszer biztonságos védelme érdekében — mind URH, mind telefonvonalon át is elérhetőek. A szombathelyi vízrajzi és távközlési alközpontok Nemesbükkön és Vasváron át kétszeres átjátszással kapják meg az adatokat. A főközpont