Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Bikfalvi I.-Hamza I.: A Zala és a Kis-Balaton távmérő rendszere
A Zala és a Kis-Balaton távmérő rendszere 497 kb. két-három nap áll rendelkezésre. Nem engedhető meg ezért, hogy az adatok késedelmes begyűjtése miatt akár fél nap is elvesszen. Ugyancsak azonnali riasztást igényelnek — a hasonlóan gyors levonulás miatt — a vízminőségi szennyeződések. Az Alibánfánál telepített vízminőségi riasztó állomás (1. ábra) a legnagyobb potenciális veszélyforrás, Zalaegerszeg szennyező anyag kibocsátását figyeli és ez alapján kb. két-három nap előnnyel riaszt a Zala alsó szakaszára. A Zalaapátinál és a Zala-Somogyi Határárok l-es úti hídjánál üzembe helyezett mérőállomások viszont közvetlenül a Hídvégi-, illetve Fenéki-tóba jutó jelentős szennyezés esetén riasztanak. Ez utóbbiaknál az előny csupán néhány óra. Természetesen a távmérés egyúttal a vízrajz adatgyűjtési igényeit is korszerű módon, kevés emberi beavatkozással, nagy biztonsággal elégíti ki, és lehetőv.é teszi az adatok későbbi feldolgozás céljára szolgáló automatikus, gépi tárolását. 1. A távmért adatok hasznosítása A távmérő rendszer nagytömegű adatot tár az üzemirányítást végzők elé. Ez a sok adat a közelítő tájékoztatáson túl csak akkor ad kellő információt, ha azokat gyorsan fel is dolgozzák. Ez más módon nem történhet, csak egy számítógépes szimulációs modell segítségével. A távmérés vezérlését számítógép végzi, ezért az adatok azonnal a megfelelő adathordozón vannak és automatikusan átadhatók a feldolgozó rendszernek. Az első tájékoztató információkat a számítógép képernyőjén megjelenő, ki is nyomtatható, adattáblázatok adják. Ezeknél némileg kevesebbet mondanak, de nagyon szemléletesek és közérthetőek a Kis-Balaton Üzemmérnökség (KÜM) központjában, Keszthelyen és a gépészeti szerviz alközpontban, Fenékpusztán elhelyezett mozaiktáblák. A mozaiktáblák a teljes rendszer üzemkészségének és állapotának gyors áttekintésére szolgálnak úgy, hogy az egyes részleteket a monitorokon lehet megvizsgálni. A KÜM központban elhelyezett számítógép az operatív irányítást kinyomtatható grafikonokkal és a tárolt adatokat feldolgozó táblázatokkal is segíti. Az elemzésekhez ki kell dolgozni egy számítógépes szimulációs előrejelző modellrendszert. Ez a csapadékból lefolyást jelez előre és a mederbeli levonulás modellezésével, megadja a Hídvégi-tóba jutó vízmennyiséget. A Hídvégi-tó transzformáló hatását figyelembe véve kapható meg a Fenéki-tavat terhelő lefolyás. Végül a Fenéki-tó hatását meghatározva számítható ki a Keszthelyi-öböl terhelése. Természetesen a mennyiségi vizsgálat mellett elengedhetetlen a vízminőségi folyamatok modellezése is. A teljes modellrendszer az előrejelzés függvényében számítja a különféle zsilipkezelési változatok hatását és az eredmények optimalizálásával választható ki az adott helyzetben alkalmazandó, a legjobb tisztítási hatásfokot eredményező zsilipkezelési rend. A vázolt modellrendszer rendkívül bonyolult és jelenleg még csak az elképzelés szintjén kész, kidolgozása várhatóan hosszabb időszakot követel és minden bizonnyal részleteiben is nagyon sokat fog még változni.
