Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Győrke Olivér: Folyószabályozási kismintavizsgálatok

422 Györké Olivér A hidraulikai kisminta előnye, hogy láttatja a jelenségeket, nyomon követhetők a folyamatok és ezáltal a kismintán kidolgozható a szabályozási beavatkozás maradandóan hatásos változata. A vízimérnöki gyakorlat során felvetődő feladatok egy részének megoldását a szilárd mederrel épített kismintán végrehajtott vizsgálatok teszik lehetővé. Még bonyolultabbá válik a kisminta méretezése, midőn nem csak a vízmozgás, hanem a vele szoros kapcsolatban lévő hordalékmozgás és mederalakulás megfelelőjét is meg kell valósítani. Ez esetben kerül sor a mozgómedrű kisminta vizsgálatokra (Györké 1996). Az európai hidraulikai laboratóriumok munkásságát ismertető UNESCO tanulmány (Györké 1971) értékeli a folyami hidraulika szakterületén végrehajtott kismintavizsgálatokat. Ismerteti jellemzőnek ítélt kisminták méretszorzóit, az alkalmazott torzítást és a kisminták méreteiről, valamint technikai felszereltségükről is tájékoztat. A kisminták méretezésére különböző módszereket alkalmaznak, a modellezett vízfolyás sajátságaihoz — és a vizsgálat célkitűzéséhez igazodóan. Egyes laboratóriumok maguk fejlesztettek ki saját méretezési eljárást. Hasonló vízfolyások esetén azonos eljárást és a gyakorlatban bevált méretszorzókat alkalmaznak. Az 1960-as években elkezdődött a számítógépes numerikus modellek kidolgozása, éspedig a mederbeli nyíltfelszínü vízmozgás és a porózus közegbeli szivárgás egyszerűbb feltételek közötti leírásával. A kilencvenes években már bonyolult rendszereket is leképező szoftver családok váltak általánossá. A numerikus modellezés elterjedt három dimenzióban is, amely már valóban lehetővé teszi az áramlási és transzport jelenségek mélyebb megismerését. Úgy tűnik, hogy egyedül a folyószabályozási, elsősorban az alluviális (mozgó) medrü vízfolyások kisminta vizsgálatai versenyképesek a numerikus modellezéssel (Starosolszky 1996). A modellkísérletet megtervező és levezető mérnök szerepének jelentőségét találóan jellemzi Cunge-Ackers (1987): „A hidraulikai laboratóriumok fénykorának sikeres kutatásvezetői egyszerre voltak a vízépítő-mérnöki gyakorlatban járatos mérnökök, a folyadék-dinamika specialistái és kísérletezők." 1. A szilárd- és a mozgómedrű kisminták tervezése A folyószabályozási kismintakísérleteknek hazánkban jelentős múltja van. A modellek méretezését és az eredmények számszerűsítését azonban a szakértők különbözően ítélik meg. A kisminták hasonlóságát tekintve a méretaránynak jelentős szerepe van. A kismintáról a valóságra átszármaztatott adatok megalapozottságát érintő legfontosabb feltételek, ill. követelmények: - a teljes mechanikai hasonlóság nem biztosítható, ezért a kismintában részleges hasonlóságokat valósítunk meg. A folyómeder alakulására mérvadó folyamatok: — a víz mozgása, a mederben kialakuló áramlás, — a mederanyag és az áramlás által szállított hordalék viselkedése a vízmozgás hatására.