Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Csepregi A.-Liebe P.-Varga Gy.: Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése

Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése 397 Az aszályok jellemzésére és egymással való összehasonlítására, a hirometeorológiai viszonyok időbeli és térbeli alakulásának értékeléséhez eredményesen alkalmazható integrált mutatószám az aszályossági index (Pálfai 1984), amely a csapadék, a léghőmérséklet és a talajvízszint tényleges és előrejelzéskor feltételezett értékeit használja fel. Az 1981—1990 közötti 10 éves átlag szerint évente az ország 29%-át érintette aszály. Az 1991. év aszálymentes volt, 1992-ben az ország területének 99%-át (Pálfai 1983), 1993-ban 84%-át, 1994-ben 72%-át és a még országos területi átlagban csapadékban viszonylag bőséges ellátottságú 1995. évben is 42%-ot sújtott az aszály. A csapadék és a ténylege területi párolgás különbségét a csapadék függvényében vizsgálva elemeztük a két paraméter közötti kapcsolatot. A 3. ábrán feltüntettük 26 év (1970-1995) országos átlagai alapján meghatározott különbségeket és e pontokra illeszkedő egyenest. Ugyancsak a 3. ábrán látható csak az Alföld területére érvényes kiegyenlítő vonal. A 3. ábra alapján megállapítható, hogy mind országosan, mind az Alföld területére vonatkozóan mintegy 540 mm-es évi csapadékhoz tartozik a zérus különbség. Hangsúlyozni kell, hogy az évi átlagértékek nagyrészt elfedik a hidrológiai cikluson belül a vízkészletek növekedésének, illetve csökkenésének szakaszait, azaz a téli félévben a csapadék-párolgás különbség pozitív, a nyári félévben negatív. Ha az 1995. évi 691 mm országos átlagos csapadék mennyiséget a 3. ábrán bemutatott regressziós egyenes egyenletébe helyettesítjük, a csapadék-párolgás különbségére 112 mm-es érték adódik. Végül ezt a 112 mm-es értéket érdemes érdemes összehasonlítani az 1995 évre összeállított felszíni vízmérleg 129 mm-es záróértékével (II. táblázat). Magyarország területéről kilépő, ill. oda belépő vízhozamok, ill. ezek alapján meghatározott vízmennyiség különsége vízoszlopra átszámítva csaknem ugyanazt az értéket adta, mint a regressziós egyenlettel számított érték. 3. ábra. Az átlagos csapadék és az átlagos tényleges evapotranszspiráció éves összegeinek a különbsége a csapadék függvényében Figure 3. Difference between annual average precipitation and actual evaporation sums in function of the precipitation Bild 3. Differenzen zwischen durchschnittlichem Niederschlag und durchschnittlicher tatsächlicher Evapotranspiration in Abhängigkeit vom Niederschlag рис. 3 Разница Ходовых сумм среднего осадка и среднего фактическою исйарения в зависимости осадков 400 450 500 550 600 650 700 750 800 Évi csapadék (mm)