Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
2. füzet - Nováky B.-M. a. Al-Yezidi-A. A. Al-Shami: Az átlagos évi lefolyás és területi alakulása a Jemeni Köztársaságban
Az átlagos évi lefolyás és területi alakulása a Jemeni Köztársaságban 343 2.2. Az átlagos évi lefolyás és az átlagos évi csapadék kapcsolata Az átlagos évi lefolyás és az átlagos évi csapadék területi kapcsolatát 18 vízgyűjtő adatai alapján vizsgáltuk. A lefolyás adatait az /. táblázathói vettük, a vízgyűjtők területi csapadékát az évi átlagos csapadék térképéről olvastuk le. (Az egyébként is csak 3 év észleléssel rendelkező Laah vízgyűjtője a birtokunkban lévő térképek alapján nem volt azonosítható.) Az 1,2 és 44 mm között változó átlagos évi lefolyás (R. d) szoros, lineárisnak tekinthető kapcsolatban van a 35 és 550 mm között változó átlagos évi csapadékkal (P a). A kapcsolat R a=0,55P a (mm) (1) alakú egyenlettel írható le ( Gun-Ahmed 1995), maga a lineáris kapcsolat 0,926-os korrelációs tényezővel jellemezhető. A lineáris kapcsolat azt is jelenti, hogy az évi lefolyás és évi csapadék hányadosaként értelmezett lefolyási tényező a vizsgált tartományban állandónak tekinthető, értéke mintegy 0,05, azaz az évi csapadék mintegy 5%-a ad lefolyást. Magyarországon az évi átlagos csapadék a legszárazabb térségeinkben is eléri az 500-550 mm-t, azaz a jemeni vizsgálatba bevont térségek csapadéka kívül esik a csapadék területi változásának hazai tartományán. Magyarország legszárazabb térségeiben az átlagos évi fajlagos lefolyás mintegy 15 mm. Ez a csapadék alig 2—3%-a. Megállapítható tehát, hogy ugyanolyan csapadékból jemeni viszonyok mellett nagyobb hányad ad lefolyást, mint a magyarországi viszonyok mellett. A magasabb jemeni lefolyási tényezőt egyfelől a domborzati adottságok - közelebbről Jemenben a vizsgált vízgyűjtők kivétel nélkül hegyvidékiek, míg Magyarországon a szárazabb területek síkvidékek - magyarázzák, másfelől az, hogy Jemenben a csapadék nagyobb része hull le intenzív nagycsapadék formájában, ami kedvez a felszíni lefolyásnak. A csapadék és a lefolyás adott tartományban lineáris kapcsolatát támasztja alá az /? a = P ae-aPä' (2) alakú képlet használata. A képletet Schreiber az észlelésekkel nem rendelkező vízgyűjtők átlagos évi lefolyásának számítására ajánlotta (Szokolovszkij 1968). A képletben Schreiber az a paramétert nem értelmezte, de rámutatott arra, hogy a paraméter vízfolyásonként, sőt vízfolyás-szakaszonként is változik. Később Budiko az a paramétert, mint az energetikailag maximálisan lehetséges párolgást értelmezte és r/L alakban fejezte ki, ahol r a sugárzási egyenleg és L a látens hő. Schreiber képletét így az R a = P ae-r (LP a)~ l (3) alakban írta át. r/LP a az ariditási index, amelynek értéke — Budiko szerint — sivatagok esetében 3-nál nagyobb, félsivatagoknál 2-3 közötti (Szokolovszkij 1968). Az a paraméter értékét kiszámítottuk 18 vízgyűjtő adatai alapján a (2) képletből levezethető а = P a (lnP a-ln/? a) (4)
