Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
2. füzet - Szlávik L.-Fejér L.: Töltésszakadások a Felső-Tiszán 1947 szilveszterén
Töltésszakadások a Felső-Tiszán 1947 szilveszterén 313 tékeny fejlesztő munka kezdődött el, mely — (Babos 1953) a II. világháborút követően, az árvízvédelem tárgykörében első ízben publikált átfogó elemzése szerint — 1953-ra jórészt már el is készült. A fejlesztésekkel egyidöben felvetődött a tiszabecs-vásárosnaményi szakaszon az új mértékadó árvízszint megállapításának a szükségessége. Ugyanis az országhatár felett, szovjet területen levő nyílt ártereket 1953-ig bevédték és ezért az árvízszintek emelkedésével kellett számolni (Ihrig 1953). Az ötven évvel ezelőtt történtek tanulságul szolgálnak a jelen generációnak is. Magyarország jelentős része, de különösen a Tisza völgyének népe, továbbra is ki van téve az árvíz veszélyeinek. Annak, hogy az egykori ártéren ma mezőgazdasági termelés, ipari tevékenység folytatható, az az ára, hogy az ár- és belvízvédelmet, a megelőzéssel kapcsolatos műszaki feladatokat mindenkor becsületesen el kell végezni. Nem szabad sajnálni a „békeidőben" erre fordított forintokat, mert a késlekedésnek, nemtörődömségnek soha nem egy-egy ember, de az egész közösség láthatja kárát. Ne feledjük, árvizek mindig voltak és lesznek a jövőben is. Visszatekintésünket Korbély (1937) gondolataival zárjuk: „Л Tisza szabályozása olyan mű, olyan hatalmas alkotás, amely a külföld elismerését is kivívta és amelyre a magyar mérnöki kar méltán büszke lehet. Az államnak és a magyar társadalomnak azonban az a kötelessége, hogy amit elődeink áldozatkészséggel megalkottak, azt fenn is tartsák és tovább fejlesszék." IRODALOM Bahos Z.: Árvízvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről. Vízügyi Közlemények, 1953. évi II. szám. Becker A.: A keleti trianoni határ vízügyi viszonyai. Vízügyi Közlemények 1939. évi 2. füzet. Becker A.: Az 1947. XII. 31-i felső-tiszai rendkívül magas árvíz okai és tanulságai. (Kézirat, 6 oldal + 1 térképvázlat) Budapest, 1948. II. 5. Dabolczi J. \ Árvíz a Felső-Tiszán 1947-48-ban. (Kézirat, 4 oldal) Mátészalka, 1950. augusztus 24. Fejér L.: Árvizek és belvizek szorításában. Vízügyi Történeti Füzetek 15. szám. Budapest, 1997. Fejér L. — Kollay J.: A vízgazdálkodási társulatok múltja és jelene I.. Vízügyi Közlemények, LXXIV. évfolyam. 1. füzet. 1992. Ihrig D.\ A tiszai árvédelem fejlesztése. Vízügyi Közlemények, 1953. évi II. szám. Katona /.: Mértékadó árvízszintek alakulása a Tiszán. Hidrológiai Közlöny. 9-10. szám. 1949. Korhely J. . A Tisza szabályozása. Debrecen. 1937. Nagyar: Nagyar község határában 1947. dec. 31 -én történt árvédekezésröl ( Kéziratos jelentés) 1948. január 4. Lászlóffy W:. A Tisza. Vizi munkálatok és vízgazdálkodás a Tisza vízrendszerében. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1982. Nyírség', a Nyírség 1948. évfolyamának lapszámai Reviczky Gy.: Az Ecsediláp Társulat fejlődése és újjáépítési munkái. [Kézirat], 1948. SerfE.: Levele Tápay László főmérnöknek. (Kézirat. 1 oldal) Budapest, 1948. április 6. SikJ.. Távmondatok az Országos Árvízvédelmi Kormánybiztosságnak (Kézirat, 1948. január) Szentirmay D. \ A tiszabecsi árvizre vonatkozó részletes jelentés a járási főjegyzőhöz. (Kézirat, 8 oldal) Fehérgyarmat, 1948. január 24. Szent-Iványi J.: Műszaki vélemény a Tisza-Szamosközi Armentesitö és Belvizszabályozó Társulat ellen elrendelt fegyelmi ügyben. (Kézirat, 6 oldal) Budapest, 1948. május 31. Szlávik L:. A Tisza szabályozása és árvizeinek természete. A „Mérlegen a Tisza-szabályozás" c. kiadványban, MHT-OVF, Budapest, 1992.
