Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Csonki I.-Fejér V.-Klingné Ábrahám J.-Magyarics A.: A Balaton vízgazdálkodásának időszerű kérdései

280 Csonki 1,—Fejér V.—Klingné Ábrahám J.—Magyarics A. 2.6. Nádgazdálkodás A partszabályozás és partvédelem szerves része a balatoni nádas, mely a partvonal nagyobb részét védi a hullámzás és a jégkár ellen. Ezért is jelent komoly problémát, hogy a nádas - elsősorban az északi parton — jelentősen pusztul (Kovács—Szeglet-Busics 1996). A nádas területe 1975-ben 16,8 km

2, 1985-ben 12,2 km

2, és 1993-ban pedig már csak 11,3 km

2 volt. E nagymértékű pusztulás egyik fÖ oka az emberi beavatkozásokban keresendő, mert pl. víziállások építésével az összefüggő nádast felszabdalják, a természeti hatások elleni védőképességét csökkentik (#. ábra). A partvédelem érdekében rendkívül fontos a meglévő nádasok védelme, ezért felül kell vizsgálni a meglévő víziállás engedélyezési elveket. Csak indokolt esetben lehessen engedélyezni parti birtokosnak a nádason keresztül stég építését. Előtérbe kell helyezni a közösségi bejárókat. A külterületen meg kell tiltani a nádason keresztül a víziállás építését, illetve fel kell számolni a már meglévő, de engedély nélkülieket. A nádasokban ötletszerűen és rendszertelenül elhelyezett csónakkikötök megszüntetése érdekében átfogó csónakkikötői programot kell megvalósítani az önkormányzatok bevonásával. A nád rehabilitációjára feltétlenül szükség van, különösen az erősen kipusztult területeken (pld. Balatonkenese és Balatonfűzfö térségében). Ellenkező esetben a természetes védelem helyett műszaki beavatkozások válnak szükségessé. 8. ábra. Kézi nádaratís Figure 8. Manual reed harvesting Bild 8. Manuelle Schilfernte рис. 8 Жатва камышей вручную