Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Csonki I.-Fejér V.-Klingné Ábrahám J.-Magyarics A.: A Balaton vízgazdálkodásának időszerű kérdései

276 Csonki 1,—Fejér V.—Klingné Ábrahám J.—Magyarics A. 5. ábra. A lepelkotrást végző speciális kotróhajó Figure 5. Special vessel for sheet dredging Bild 5. Spezielles Baggerschifffür Dünnschichtbeseitigung рис. 5 Специальное судно для удаления ила ként mélyebb kotrás szükséges. A további kotrási munkák tervezéséhez az eddigieknél részletesebb terepi-laboratóriumi, mérési, modellezési munkákat kell végezni. A méréseket az öbölben mérési hálózaton kell végrehajtani, a további kotrások tervezésének megalapozása, a kotrási tevékenység hatásának rendszeres megfigyelése érdekében. A mérési munkák 1997 áprilisában megkezdődtek. A kotrási munkákhoz kapcsolódó legkedvezőbb lerakóhelyek (zagyterek) a Balaton területéhez tartozó, ún. jogi partvonalon belül találhatók (6. ábra). E partvonalon belül azokat a területeket jelölték ki, ahol a parti sávban rossz minőségű nádasok voltak. A feltöltött zagykazetták előtt a jó minőségű nádasok érintetlenek maradtak. Ugyancsak a parti sávban, de a jogi partvonalon kívül azokra a területekre esett a választás, amelyek alacsony fekvésűek, magas talajvízállású, felhagyott, vagy gyenge minőségű rét, legelő, azaz mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok (Szigliget, Zala-torok térsége). A lepelkotrás megkezdésekor a korábbi réteg és mélykotrások során kialakított, meglévő zagyterek kerültek felhasználásra (6. ábra). Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a teljes kotrási mennyiség ezeken a területeken nem helyezhető el, ezért megkezdődött az új zagyelhelyezési lehetőségek vizsgálata. Ezzel egyidejűleg fokozódott az önkormányzatok igénye a zagyterek rekultivációjára a későbbi hasznosítás miatt. A megtelt zagyterek rekultivációját végre kell hajtani. Itt nem a klasszikus értelmű (eredeti állapot helyreállítás) rekultivációról van szó. A környezetvédelmi és termé-