Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
2. füzet - Csonki I.-Fejér V.-Klingné Ábrahám J.-Magyarics A.: A Balaton vízgazdálkodásának időszerű kérdései
272 Csonki 1,—Fejér V.—Klingné Á brahá m J.—Magyarics A. óba. Az építés óta eltelt több mint 20 év alatt a telepek elavultak és üzemképtelenné váltak, javításuk csak az érdekelt mezőgazdasági területhasználók bevonásával és költségviselésével kezdődhet meg. 2. Vízminőség-védelmi beavatkozások A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program (BVFP) keretében az állami költségvetésből finanszírozott beruházások nagy súlyt fektettek a Balatont érő külső terhelések csökkentésére. A program elsősorban a parti sáv csatornázását és az összegyűjtött szennyvizek tisztítását irányozta elő. A tisztított szennyvizek nagy részét pedig kivezették a vízgyűjtőről. További jelentős műszaki beavatkozás volt a Balatonba ömlő vízfolyásokon a szűrőtározók, torkolati müvek építése, melyek célja az oldott szennyezés csökkentése, az árhullámok által hozott hordalék visszatartása. Kiemelt szerepet kapott a Keszthelyi-öböl terhelésének csökkentése, tekintettel arra, hogy a Zala az egész Balatont crö terhelés kb. 1/3-át szállítja. A BVFP külső terhelés csökkentésére irányuló feladatai, pénzügyi forrás hiányában, csak részben valósultak meg, ezért a Balaton vízminőségében látványos javulás nem történt. A Balaton külső terhelésből származó tápanyagterhelési mérlege több mint egy évtizede hasonló módszer alapján kerül kiszámításra, így az eredmények a terhelés változásának tendenciájára megbízható képet adnak. Meg kell azonban említeni, hogy a számolt adatok a tényleges terhelést valószínűleg alábecsülik, foként az árhullámok okozta terhelés mért adatai hiányoznak. A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására 1994-ben új program indult. Ezzel egyidöben került sor a BVFP felülvizsgálatára és átdolgozására is. 2.1. A csatornázási—szennyvíztisztítási program A tó part menti üdülőterületén hét szennyviz-elvezetö régió került kialakításra, melynek összes szennyvíztisztító kapacitása jelenleg 92 750 m 3d~'. A csatomázás- szennyvíztisztítás stratégiájára 1983-tól az a jellemző, hogy ahol lehetséges, minden tisztított szennyvizet ki kell vezetni a vízgyűjtőről. A Balatonba vezetett tisztított szennyvíz mennyisége több mint 40%-kal, 3,4 millió m-V'-ról 1,4 millió mV'-ra csökkent. Jelentős eredmény, hogy négy régióból még a tisztított szennyvíz sem kerül a Balatonba, a térségben keletkezett összes szennyvíz 65%-a kivezetésre kerül a vízgyűjtőről. A fejlesztések hatására a fömüvi kiépítettség Badacsony és a Tihanytól Ny-ra eső térségek kivételével összhangba került a jelentkező igényekkel, így a társulati csatornaépítési programok tovább folytatódhatnak. A Badacsony térségi, valamint a Tihanytól nyugati irányban lévő települések szennyvíz-elvezetés és tisztítás fömüvi fejlesztés előkészületei folyamatban vannak. A további fejlesztésekre 1996-ban elkészült a program önkormányzatokkal egyeztetett megvalósítási ütemterve.
