Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Kumánovics György: Karsztvízgazdálkodás a Dunántúli-középhegységben

Karsztvizgazdálkodás a Dunántiili-középheg\'séghen 231 2. ábra. A Dunántúli-középhegvség karsztvíztároló területe Figure 2. Karstic water reservoirs in the Transdanubian Middle Mountian Ranges Bild 2. Des Karstwasser-Speichergebiet des Transdanubischen Mittelgebirges рис. 2 Регион карстовых водовмещающих толщ Задунайского Среднегоря Az /., 3. ábra egyértelműen mutatja, hogy a bányászat által jelentősen befolyásolt időszakot, ami 1961-1991 közé tehető, célszerű két szakaszra bontani: - az 1960-as évek elejétől a 70-es évek elejéig, melyre a rohamosan növekvő bányavíz-kiemelés és a vízkészlet-gazdálkodási ellenőrzés hiánya volt a jellemző; - az 1970-es évek elejétől induló második szakaszra, melyben a vízkiemelések nagysága arányaiban már kevésbé növekszik, de a tevékenység a vízkészletgazdálkodás ellenőrzése alá kerül. 1.1. A bányászati vízkiemeléseket csak a bányaművelés igényei befolyásolják A DKH „vízkiemelések" mennyiségét összevetve a „bevételek" (beszivárgás+járulékos átszivárgás) 10 éves átlagaival (VITUKI 1988/b) - 1951-1960 között 550 m-Vmin, 1961-1970 között 610 m

3/min (/. ábra)- látható, hogy már a 60-as évek első felétől a dinamikusan fejlődő bányászati vízkiemelések (3. ábra) a DKH vízgazdálkodásában alapvető tényezővé váltak.