Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Liebe Pál: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon

222 Liehe Pál HI. táblázat A vízkészlet-alapjárulékot módosító szorzó értéke Vízkészlet jelige gyógyászat közcélú gazdasági célú Vízkészlet jelige gyógyászat közcélú ivóvíz egyéb Vízkészlet jelige hasznosítás esetén módosított szorzó Gyógyvíz minősített 1,0 5,0 10,3 10,0 Termálvíz 30 С 1,0 1,0 3,0 7,5 Gyógyvíz: külön jogszabályok szerinti és az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság által engedélyezett, bizonyítottan gyógyhatású ásványvíz. Termálvíz: minden olyan felszín alatti víz, amelynek kifolyó (térszínen mért) hőmérséklete a 30 °C-ot meg­haladja az engedélyezett maximális vízhozamnál. Gyógyászai vízhasznosítás: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő igénybevétele. Közcélú vízhasznosítás: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális víz­ellátása, a gyógyvíznek nem minősülő ásványvizek palackozása, a nem gyógyfürdő teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb vízellátása, továbbá a környezethigiéniás, valamint a vízjogi engedélyben kötelezően előirt felszíni vízből történő vízpótlás. Gazdasági célú hasznosítás: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevé­kenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is. kell fizetni. Az alapdíj jelenleg 1,15 Ft/m 3. A vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől függő szorzó mértékét a III. táblázat mutatja. A törvény szerint nem kell járulékot fi­zetni a kitermelt hévíz visszatáplált hányada után. A termálvizek energiacélú hasznosításáról a „bányatörvény" (az 1993. évi XLVIII. törvény) rendelkezik. A törvény hatálya kiterjed a geotermikus energia kutatására és kitermelésére. A törvény azonban csak a geotermikus energia kutatására és energia cé­lú hasznosítására vonatkozik, vagyis nem vonatkozik a balneológiai, használati meleg­víz és esetleges ivóvíz célú hasznosítására. A termálvizekre ettől függetlenül minden esetben irányadók a környezetvédelmi és vízügyi jogszabályok. A törvény alapján a geotermikus energia kutatását és kiter­melését koncessziós szerződés alapján lehet elvégezni. A kitermelt geotermikus ener­gia mennyisége után az államot bányajáradék illeti meg, amely 2%. Ha a geotermikus energia hasznosításához termálvíz kitermelése szükséges, a vízjogi engedélyezési el­járásban a bányafelügyelet szakhatóságként működik közre. A bányafelügyelet látja el a termálvizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munká­latok hatósági biztonságtechnikai felügyeletét. A fenntartható hévízgazdálkodás fontos szempontja a meglévő hévíz-előfordulá­sok — különösen a természetes hévforrások és a gyógyvízzé minősített előfordulások — védelme. Sajnos a legtöbb helyen hiányzik a mennyiségi, minőségi védelmet bizto­sító védőidom, illetve védőterület-rendszer, valamint a héviz-előfordulás és környeze­tének állapotát ellenőrző lokális észlelöhálózat. Az 1996. évi felmérés is rámutatott, hogy az üzemi mérések terén még mindig nagyon sok a hiányosság: sok helyen maguk a mérési lehetőségek sincsenek meg. A rendszeres mérés előfeltétele a szakszerű üze­meltetésnek, valamint információkat ad a további fenntartható hévízgazdálkodáshoz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom