Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Liebe Pál: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon

210 Liebe Pál 2. ábra. Hévizkutak számának és termelésének alakulása Figuiv 2. Variation of the number and abstraction rates of thermal wells Bild 2. Ganglinie der Anzahl und der Wasselförderung der Thermalwasserbrunnen in Ungarn рис. 2 Изменение числа и мощности скважин термальных вод nyilvántartások alapján. А 834 üzemelő kút több mint egynegyede vízműkút, zömében 40 °C-nál kisebb hőmérsékletű. Főleg az Alföldön fordul elő, hogy más vízbeszerzési lehetőség hiányában 40-60 °C hőmérsékletű hévízkutakat is vízműkútként üzemeltetnek, s vizüket hidegebb vizű kutakéhoz keverik. Az üzemelő hévizkutak másik negyede balneológiai célokra szolgál, s csak az összes üzemelő kút mintegy fele szolgál mezőgazdasági, kommunális, ipari fűtési, használati melegvíz ellátási, s egyéb geotermikus célokra. Ezek közül is jelentős a 40 °C-nál kisebb hőmérsékletű kutak aránya, főleg a mezőgazdasági hasznosítás esetében, ahol nagyobbrészt vízellátási célokat szolgálnak az alacsonyabb hőmérsékletű hévizkutak is. A különböző hőmérsékletű vizeket szolgáltató kutak db-számának hőmérsékleti kategóriák és hasznosítási célok szerinti megoszlását a II. táblázat mutatja. A kataszteri számmal nem rendelkező hévizkutak (32 db) a //. táblázatban nem szerepelnek. A hévíztermelés tényleges mértékére csak bizonytalan adataink vannak, mivel a mérési lehetőségek sok helyen nem teszik lehetővé a ténylegesen kitermelt mennyiség meghatározását. Az utóbbi években mintegy 340 ezer m

3/d-re tehető az átlagos termelés, amiben a termálkarsztos tárolókból származó rész mintegy 80 ezer m

3/d a Hévízitó vízhozamával együtt. A kis entalpiájú, direkt geotermikus energiahasznosítást Magyarországon össze-