Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Liebe Pál: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 2. füzei A HÉVÍZHASZNOSÍTÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON LIEBE PÁL Magyarországon a geotermikus adottságok köztudottan kedvezőek (

Liebe 1993, Lorberer 1996, Korim 1997/b). Ennek - többek között - az az oka, hogy a geotermikus gradiens mintegy másfélszerese a világátlagnak. Értéke hazánkban átlagosan 5 °C 100 méterenként. Ennek oka az, hogy a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál (a Pannon-medencében mindössze 24—26 km vastag, vagyis mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest) és az is, hogy jó hőszigetelő üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. Az ország felszínén kb. 10 °C a középhömérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 60 °C, 2 km mélységben 110 С a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalfiildön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. A mért hőáram értékek is nagyok (38 mérés átlaga 90,4 mW/m

2, miközben az európai kontinens területén 60 mW/m

2 az átlagérték). Az ismert, jó vízvezetö képződmények legnagyobb mélysége eléri a 2,5 km-t. Itt a kőzethőmérséklet már a 130-150 °C. A hévízkútban felfelé haladó víz azonban a kút csövezetése mentén lehűl. Ezért a felszínen a vízhőmérséklet ritkán haladja meg a 100 "C-ot, tehát a geotermikus energiahasznosítás az ismert tárolóképződményekből meleg- és forró víz formájában lehetséges. Gőzelőfordulásokat csak néhány, kellően még nem kutatott, nagy mélységű feltárásból ismerünk. Magas hőmérsékletű, gőz alakban jelentkező geotermikus előfordulások szempontjából Magyarország nincs olyan kedvező helyzetben, mint az aktív vulkánossággal jellemezhető országok (pl. Izland, Olaszország, Oroszország [Kamcsatka] stb.), dc energiatermelés szempontjából mégis ezek a magas hőmérsékletű, nagymélységü előfordulások a perspektivikusak. Magyarországon a 30 °C-nál melegebb kifolyó vizű kutakat és forrásokat tekintjük hévízkutaknak, illetve hévforrásoknak. Ilyen hőmérsékletű víz az ország területének 70%-án feltárható az ismert képződményekből. 1. Hévíz feltárás /. 7. Hévíztároló képződmények, vízminőség A hévíztároló képződményeket két főcsoportba sorolhatjuk: — a termálkarsztos tároló típusi a karbonátos, hasadékos alaphegységi, illetve az ezekhez hidraulikailag többé-kevésbé kapcsolódó fedökarsztos képződmények képviselik, A kézirat érkezett: 1997. IX. 16. Liehe Pál oki. vízépítő mérnők, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (V1TUKI Rt.. Budapest) Hidrológiai Intézetének igazgatója.