Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
174 Pálfai I , —Szilárd Gy.-Váradi J. A folyók kisvizei másrészről a hajózást akadályozzák. A gázlómélységek csökkenése forgalmi korlátozások bevezetését, a rakományok csökkentését igényli, de egyes folyószakaszokon teljes hajózási zárlathoz is vezethet. A hajózási problémák különösen a Duna Budapest feletti szakaszán gyakoriak. A Tiszán nagyon gyér a hajóforgalom, mert Csongrád és Kisköre között a folyó kisvízi időszakban nem hajózható. A hosszan tartó szárazság - a felszín alatti vízkészletek utánpótlódásának csökkenése miatt - a talajvízszint nagyfokú süllyedését idézi elő, ami nemcsak a termőtalaj kiszáradásához és a növényzet károsodásához járul hozzá, de a lakosság vízellátását is veszélyezteti. Az Alföldön közel 200 ezer ember külterületen, tanyákon él, ahol ivó és háztartási vízszükségletét, valamint az állattartáshoz szükséges vizet ásott kutakból vagy kismélységű csökutakból, tehát talajvízből szerzi be. Az Alföld hátsági jellegű területein az elmúlt 10-15 évben kialakult 2-3 méteres, helyenként még nagyobb arányú talajvízszint-süllyedés következtében számtalan kismélységű kút elapadt, vízszolgáltatásra alkalmatlanná vált. Mivel a mélyebben elhelyezkedő, ún. rétegvizek a talajvízen keresztül pótlódnak, ezek készlete is veszélybe kerül akkor, ha a talajvíz süllyedése tovább tart. Hegyvidéki területeinken száraz időszakokban a karsztforrások hozamának csökkenése, a kisebb források teljes elapadása okoz fennakadást a vízellátásban. Végül arra a körülményre kell a figyelmet felhívni, hogy a nagyon hosszan tartó szárazság következményeként az árvízvédelmi töltések (földgátak) azon szakaszai, amelyek erősen zsugorodó agyagból épültek, hossz- és keresztirányban mélyen megrepedeznek,. így állékonyságuk romlik, az árvízvédelmi biztonság csökken. Ilyen jelenségek az 1990-es évek során különösen a Tisza és mellékfolyóinak töltésén alakultak ki, összesen 600 km hosszúságban. 2. Intézkedési tervek az aszály hatásainak mérséklésére 2.1. A meliorációs program Az ún. meliorációs program 1980-ban indult. Célja a talajok termőképességének javítása, főként a vízrendezés, a drénezés, a fizikai és kémiai talajjavítás, valamint az öntözés révén. A program az Alföld belvízzel leginkább veszélyeztetett térségeire terjed ki. Összesen 31 térséget vontak be a munkába, s itt 1990-ig mintegy 9000 km 2-en végezték el a meliorációt, — részben vagy egészben. A program a kormányzat döntése alapján kiemelt nagyberuházásként valósult meg, s— 1986. évi árszinten —10 milliárd forintot emésztett föl. A mezőgazdasági nagyüzemek az 1990-es évek elején fölaprózódtak, a meliorációs létesítmények tulajdonviszonyai rendezetlenné váltak, fenntartásuk nincs megoldva, lényegében kihasználatlanok. 2.2. A tározóépítési program A vízfolyások száraz időbeni vízhiányának pótlására a víztározás a legkézenfekvőbb eszköz. Magyarországon a hegyvidéki tározásnak nagyon korlátozottak a lehe-
