Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A magyarországi Felső-Duna és a talajvíz kapcsolata 137 7 6 5 2 1 1900 1910 1920 1930 1940 1950 IdBlév) 1960 1970 1980 1990 2000 Duna-Dunaremete 1825 fkm 2. ábra. Az 1901-1991. évek kis-, közép- és nagy vízállásai és e vízállások trendje (Duna, Dunaremetei vízmérce, 1826 fkm) Fig. 2. Trends of low-, medium- and high water levels of Danube at Dunaremete in the period 1901-1991 Bild 2. Jähriche Niedrig-, Mittel- und Hoch wasserstände der Periode 1901-1991 mit den Wasserstands-Trenden (Pegel Dunaremete an der Donau, Strom-km 1826) рис. 2 Тренды изменения уровней низких, средних и высоких вод за 1901-1991 гг. (Дуна, Дунаремете, 1826 ркм) 2. A Kisalföld felszíni és a felszín alatti vizeinek kapcsolata A Kisalföld felszíni vizeinek fő meghatározója a Duna, mely saját hordalékkúpjának gerincén folyik és erősen ingadozó vízjárása közvetlenül is befolyásolja a felszín alatti vizek szintjét. A Duna-hatás egyik összetevője regionálisnak, míg a másik összetevője helyinek is tekinthető. A regionális hatás úgy jellemezhető, mintha egy felszín alatti Duna folyna (szivárogna) a hordalékkúp pórusaiban. Bécs és Dévény között található az ún. bécsi alluviális medence, ami a regionális szivárgás felvízi tartályaként szolgál. Van egy alvízi alluviális víztartó is, a Vág-Duna és a Duna közötti háromszögben, melynek alvízi csúcsa Komáromnál van s melynek vízszintjét a Vág-Duna és a Duna vízszintje határozza meg. A felvízi és az alvízi felszín alatti víztározók közötti vízszintkülönbség tartja fenn a regionális felszín alatti szivárgást a Duna mentén, miközben e felszín alatt