Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Correia, Francisco Nunes: Vízkészlet-gazdálkodás Európában: intézmények, problémák, dilemmák (Az Eurowater projekt rövid összefoglalása)

Vízkészlet-gazdálkodás Európában 11 hogy értékelje a vízgazdálkodási politikák még szélesebb körű harmonizálásának előnyeit és korlátait, számításba véve az egyes országok különleges adottságait és történelmi gyökereit. A EUROWATER a vízhasználatok minden típusával foglalkozott és megpróbálta megmagyarázni, hogyan egyeztetik össze ezeket a használatokat a különböző országokban a vízgyűjtő menedzsment segítségével. A vízzel és a vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos problémák Európában országról-országra változnak. A meglehetősen eltérő hidrológiai viszonyok következtében jelentős különbségek vannak a rendelkezésre álló vízkészletekben, az elterjedt vízhasználati módokban és a vízkészlet-gazdálkodás jogi és intézményi rendszerében is. A vízgazdálkodási politikák további harmonizálása számára Európában hasznosak lesznek az ezeken a területeken végzett kutatások eredményei. A projekt arra a meggyőződésre épült, hogy a különböző országokban alkalmazott módszerek hasonlóságainak és különbségeinek jobb megértése segíteni fogja jobb és tudatosabb vízgazdálkodási politikák kifejlesztését és hozzá fog járulni a jobb környezetállapotok kialakításához. 1. A EUROWATER projekt szerkezete A EUROWATER kutatási projekt öt európai ország (Anglia, Franciaország, Hollandia, Németország és Portugália) vízgazdálkodási intézményeinek szisztematikusan összpontosított összehasonlító vizsgálatára épült. Ideális esetben az EU 15 tagországával kellett volna foglalkoznia a projektnek, ezt azonban teljesen megvalósíthatatlannak tekintették a rendelkezésre álló idő és a kutatási erőforrások korlátai miatt. A EUROWATER, mint kutatási projekt elsődleges célja az volt, hogy olyan módszertant dolgozzanak ki, amely nagymértékben eltérő körülmények között is alkalmazható. Ezt a célt teljes mértékben elérték. A projekt keretében kidolgozott módszertan más EU és nem EU országok esetén is alkalmazható. A projekt megvalósítása során nagyon gyorsan levonható volt az a következtetés, hogy jól választották ki az öt országot, mert azokat a földrajzi és intézményi viszonyok széles skálája jellemzi. Anglia, Franciaország és Németország nagyon jól ismert esetek, amelyekre gyakran hivatkoznak, mint a vízkészlet-gazdálkodási intézmények kialakítására alkalmazott nagymértékben eltérő módszerek példáira. Mindazonáltal ezeket a megoldásokat gyakran félreértik, vagy nagyon felületes, félreérthető módon írják le. Hollandia és Portugália kevésbé ismert esetek, azonban mindkettőnek nagy múltú jói felépített vízgazdálkodási szervezetei vannak. Ezeknek az országoknak szintén meglehetősen különbözőek a környezeti feltételei, Hollandia a humid északot, Portugália pedig a szemi-arid délt képviseli. A kutatómunkához két egymást kiegészítő megközelítést dolgoztak ki, ami a jelentések két különböző sorozatához vezetett: országjelentésekhez („vertikális" jelentések) és témajelentésekhez („horizontális" jelentések). A EUROWATER projekt általános szerkezete és célkitűzései az 1. ábrán láthatók (Correia 19976).