Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K.: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása

112 Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K. háztartási vizsgálatokhoz tényleges mérés útján előállított adatsorokra lenne szükség, mely egy-két kivételtől eltekintve gyakorlatilag nem létezik. Ez komoly korlátja a részletesebb vízháztartási vizsgálatoknak. A jelenleg ismert nagyobb vízhasználatok területi eloszlását a 2. ábrán mutatja. 3.5.2. Felszín alatti vízkivételek. A vízhasználatok egy részénél 1978-tól az üzemeltető által végzett mérések, megfigyelések folynak. A vízgyűjtő területen 19 ilymódon mért vízhasználat van, mely 116 mélyfúrású kút észlelését jelenti. A havonkénti vízszint és vízhozam adatok rögzítése mellett, 1988 évtől kezdődően, évente legalább egy alkalommal a kutak vizének vegyvizsgálati elemzését is elvégzik. 3.6. A vízminőség A felszíni vízminőségi törzshálózat kialakítását a vízügyi szolgálat az 1960-as évek második felében kezdte meg. A törzsállomások száma, helye több esetben változott. Jelenleg a környezetvédelmi felügyelőség üzemeltetésében a vízgyűjtőn 3 törzsállomás működik : VIII. sz.-főfolyás Ujfehértó, VIII. sz.-főfolyás Szarvassziget, Lónyay-föcsatorna. Búj. A felszín alatti vízminőségi törzshálózat 1986 január 1-től üzemel. A vízminőségi észlelést: a 0-20 m mélységű kutaknál havonta, 20^50 m mélységű kutaknál 2 havonta, 50-100 m mélység esetén negyedévente, 100 m alatti mélységű kutaknál pedig évente végzik. 4. A vízgyűjtő vízháztartási mérlege A vizsgálatok során meghatároztuk, hogy a vízháztartási mérleg elemei egyenként, önmagukban milyen statisztikai jellegű tulajdonságokkal (átlag, trend, periodicitás, eloszlás, területi változékonyság) rendelkeznek, másrészt együttesen, egymással kölcsönhatásban hogyan alakítják a vízgyűjtő teljes vízforgalmát. A vízháztartási mérleg feltárásával elemezni kívántuk a mérlegelemek viselkedése közötti ok-okozati összefüggéseket, a természetes és mesterséges hatások okozta vízháztartási változásokat. A vízháztartási mérleg vizsgálatokat havi időléptékben az 1963—93 évekre végeztük el. A felszíni és felszín alatti vízháztartás kérdéseit egymástól látszólag elkülönítve tárgyaljuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közöttük meglévő szoros kapcsolatoktól eltekintenénk. Éppen ellenkezőleg, koncepciónk szerint a Lónyay-föcsatorna vízgyűjtőjén a felszíni és felszín alatti vízháztartás a talajfelszínen végbemenő beszivárgáson keresztül a legszorosabb kapcsolatban van egymással. A kölcsönhatások tekintetében ezen túlmenően nem hanyagolható el a felszíni vizek talajvíz-megcsapoló hatása sem (Illés—Konecsny-Juhászné 1995).