Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K.: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása

110 Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K. tainkat az 1963-93 közötti időszakra végeztük, a hiányzó 7 évre ( 1963-69) a tényleges evapotranszspiráció számítását Szesztay (1957) módszerével végeztük el. A léghőmérséklet, bár nem vízmérleg összetevő, jelentősen befolyásolja a vízkörforgás intenzitását, elsősorban is a párolgást. Hatással van a csapadék halmazállapotára, a hóréteg elolvadására, téli fagyok idején a jégben visszatartott vízmennyiség által a lefolyásra, stb. A vizsgált területen négy állomáson végeznek rendszeres és folyamatos léghőmérséklet észleléseket: Nyíregyházán (Napkor), Császárszálláson, Rohodon (Baktalórántháza), Kisvárdán. A leghosszabb (1871—93) és legmegbízhatóbb léghőmérsékleti idősor Nyíregyházáról származik (5. ábra). 3.3. Felszíni lefolyás A Lónyay-föcsatorna vízgyűjtő vízfolyásain a rendszeres vízhozammérés 1956ban kezdődött {Lónyay-föcsatorna—Kótaj), de a természetes lefolyás számítására alkalmas éves vízhozamadatsorokat csak 1963-tól lehetett előállítani. 31 éves (1963— 93), megfelelő minőségű méréseken alapuló vízhozamadatsorokkal rendelkezünk: a Vajai (III. sz.)-főfolyás kántorjánosi, a Máriapócsi (IV. sz,)-főfolyás leveleki és a Kállói (VII. sz.)-főfolyás nagykállói szelvényére (5. ábra). A Vajai (III. sz.)-főfolyás laskodi, az Érpatak (VIII. sz.)-főfolyás szarvasszigeti vízhozam adatsorai nem a természetes lefolyási viszonyokat tükrözik, mert felettük, a lefolyó vízmennyiség egy része tározódik, illetve jelentősek a mesterséges vízbevezetések. A Lónyay-föcsatorna vízgyűjtő 1889 km

2 összterületéből, a természetes lefolyást vízhozammérések alapján, a terület 1/4-re (493 km

2) lehet részletesen vizsgálni. A Lónyay-föcsatornán jelenleg nincs rendszeres vízhozammérés. Az itt lefolyó vízhozamok jelentősen befolyásoltak, aszályos időben kisvízhozamok idején a viszonylag széles mederben, a vastag iszaprétegben és vízinövényzet között, igen lassan áramló víz sebességét, megfelelő pontossággal nem lehet megmérni. 1997-ben a vízháztartási vizsgálatok alapján levont következtetések hatására, Kótajnál új vízhozammérő szelvényt építettek ki, ahol immár jó körülmények között lehet vízhozamméréseket végezni. 3.4. Felszín alatti vizek A talajba beszivárgott víz a talaj pórusait részben vagy egészben kitölti és a talaj víztartó képességétől függően a talajvíz illetve mélységi vizek felé szivárog, valamint a talajban tározódik. A vízháztartás szempontjából a talaj illetve a rétegvizek készletváltozása meghatározó jelentőségű. A talajvíz megfigyelő hálózat kiépítése 1935-ben indult, jelentősebb fejlődése az 1950-es évek második felében következett be. Jelenleg, közel egyenletes területi eloszlásban, 33 db megfigyelő kút üzemel, vagyis 57 km

2 területre esik átlagosan egy talaj vízkút.