Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K.: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása

A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása 103 1. A vízháztartási vizsgálatok általános célkitűzései A vízgazdálkodási tevékenység területi irányítása és felügyelete, valamint a regionális vízgazdálkodási tervezés a víz természetes és mesterséges körforgalmát jellemző adatok nélkül nem valósítható meg. Ajelenleg rendelkezésre álló adatok különböző szakági számítógépi adatbázisokban és hagyományos adatgyűjteményekben, adattárakban lelhetők fel. Közös vonásuk, hogy külön-külön csak a természetes, vagy mesterséges vízforgalom egy-egy elemére vonatkozóan adnak információt, a vízgyűjtő általános állapotát nem mutatják be. A vízháztartási vizsgálatok fő célkitűzése, hogy a hidrológiai körforgalom egyes elemeinek viselkedését és sajátosságait nemcsak önmagában, hanem egymással öszszefüggésben is vizsgálja, keresve az egyes jelenségek közötti ok-okozati összefüggéseket. A vízgyűjtők összesített felszíni és felszín alatti vízháztartási mérlegének meghatározása és elemzése bemutatja a vízgyűjtő vízgazdálkodási sajátosságait, az egyes vízháztartási mérleg elemek súlyát a szignifikáns tendenciákat. A vízgyűjtők vízháztartási mérlegének általános alakja P = ET+R + R

H+I+ U

h±AS (mm) (1) ahol P — a csapadék (mm); ET - a területi párolgás (mm); R — a felszíni lefolyás (mm); R

h — a felszíni hozzáfolyás (mm); / — a beszivárgás (mm); Uh — a vízelhasználás (mm); AS — készletváltozás (mm). Egy adott területre (vízgyűjtőre) és egy adott időszakra felírt és a gyakorlatban alkalmazott vízháztartási mérleg egyenlet konkrét értelmezése több vizsgálati szempont mérlegelése alapján lehetséges. A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartási mérlegét a Lvovics (1950) és a Brückner-Penck—Oppokov (1818, 1896, 1924) által megadott értelmezés szerint állítottuk fel, mert a rendelkezésre álló adatsorok hossza, a vizsgálatba vont időszak hosszúsága és az elemzés célkitűzései ezt indokolták. A vízháztartási elemzés egyik lehetséges végeredménye egy olyan szintetizáló, összefoglaló tanulmány is lehet amely: - adatgyűjtemény jellegű és a területi vízgazdálkodás irányításához, felügyeletéhez és tervezéséhez, a területi vízügyi igazgatáshoz nyújt fontos háttér információkat; - a vízgyűjtő általános vízgazdálkodási, vízkészlet-gazdálkodási jellemzését és sajátosságait tartalmazza. Ebből következően közvetlenül nem alkalmas egy vízgyüjtőrész pontos jellemzésére vagy egy konkrét helyi vízgazdálkodási probléma megoldásának megalapozására; - segítségével válaszolni tudunk arra, hogy az emberi beavatkozások milyen vízháztartási következményekkel jártak, melyek a változásokat létrehozó okokozati összefüggések;