Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Domahidy L.-Puskás T.: Az országos hidrológiai távmérő és figyelmeztető rendszer

Az országos vízrajzi távmérő és figyelmeztető rendszer 99 Pénzügyi feltételek. A távmérő rendszer létesítésének, illetve bővítésének és a rendszer üzemeltetésé­nek a költségei értelemszerűen azokat a tevékenységeket kell terheljék, amelyek a táv­mért adatokat,, illetve az azok felhasználásával képzett információkat igénylik. Bizto­sítani kell azonban azt, hogy többféle forrás igénybevétele ne adjon lehetőséget a rendszerrel szemben támasztott egységes követelmények figyelmen kívül hagyására. A távmérő hálózat üzemeltetésének költségkeretét külön kell kezelni (ennek tar­talmaznia kell a mérőállomások és a körzeti központok üzemeltetési költségeit a kar­bantartás költségével együtt, valamint az adatátviteli vonalak használati díját és az áramdíjat). Személyi feltételek. A távmérő hálózat üzemeltetése sokféle (vízrajzi, vízminőségi, műszertechnikai, távközlési és informatikai) szakismeretet követel. Mivel az összes feladat a vízrajzi egység keretén belül nem oldható meg, meg kell teremteni a megfelelő szakemberek, cégek, illetve szervek bevonásának lehetőségét egyes részfeladatok ellátásába. Elen­gedhetetlen azonban, hogy az üzemeltetést felelősen irányító vízrajzos szakember az érintett valamennyi szakterületről rendelkezzék bizonyos alapvető ismerettel, s ennek megszerzését meg kell szervezni. 3.2.3. A hálózat költsége. A becsült költséget, a forint gyakran változó árfolyamára tekintettel, a program ECU-ben állapította meg. Nincs figyelembe véve a vízminőségi paraméterek érzéke­lőinek beszerzési, telepítési és üzemelési költsége, minthogy a tervezés ezekkel kap­csolatban csak a hely kiválasztásáig terjedt. A beruházási költség (1 ECU=200 Ft ár­folyamon) mintegy 300 millió Ft, az üzemelési költség pedig mintegy 50 millió Ft/év. A beruházási költség tartalmazza a tervezett távmérő állomásokon jelenleg meglévő mű­szerek áttelepítésének költségét is a vízrajzi észlelőhálózat más állomásaira. E műszerek egy része ugyanis még jól használható a tárgybeli rendszerterv körén kívüli feladatokhoz. 4. A megvalósítás A cél az, hogy a hazai vízrajzi távmérés a kidolgozott és elfogadott, hatékony és gazdaságos rendszerben folíyék, így hát távmérési igény felmerültekor ne rend­szertervezés eméssze az erőforrást, hanem hálózatot, illetve hálózat-kiegészítést ter­vezzenek, és a mért adatok gyakorlati hasznosulását alapozzák meg a vízrajz oldaláról, megfelelve annak az elvnek, mely szerint a vízrajz alapja az adatgyűjtés, lényege azon­ban a — felhasználók számára közvetlenül hasznos - információszolgáltatás. E cél érdekében - mindenek előtt a gyakorlatban ki kell próbálni a rendszert, bizonyítani kell az alkalmasságát, továbbá ismertté kell tenni az érdekeltek számára, — majd pedig a meglévő távmérő állomásokat beillesztve, sorra kivitelezni kell a tervezett körzeti hálózatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom