Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Automatikus ellenőrző és riasztóállomások a vízminőség-védelemben 89 7. ábra. Automatikus mobil állomás (Nutria) a városi csatornahálózatok ellenőrzésére Fig. 7. Automatic mobile station (Nutria) for monitoring urban sewer networks Bild 7. Mobile automatische Meßstation Nutria zur Kontrolle städtische Kanalisationsnetze рис. 7. Автоматическая мобильная станция для контроля городских канализационных сетей utasításra. Az automatikus vízmintavevő talán a riasztóállomás egyik legfontosabb elemét képezi, ugyanis ez biztosítja azt, hogy a korlátozott számú automatikus mérőeszközök által észlelt valamely anomália és riasztás leadása esetén rendelkezésre álljék a későbbi, beható laboratóriumi elemzést lehetővé tevő reprezentatív vízminta. A mérőtérben helyezkednek el a speciális vízminőség-jellemzők automatikus mérését végző berendezések, amelyek számát és típusát a vízminőségi célkitűzések és műszaki-gazdasági megfontolások alapján kell megválasztani. Célszerű azonban helyet hagyni további mérőeszközök beépítéséhez. Az automatikus riasztóállomások telepítésénél fontos tervezési szempont a vízkivétel helyének körültekintő megválasztása. A spanyolországi SAICA- és XACQAterveknél, ahol nem az egyes vízfolyásszelvények részletes vizsgálata, hanem a normálistól eltérő szituációk felderítése volt a fö célkitűzés, olyan elhelyezéseket igyekeztek megválasztani, amelyeknél a vízkivételt a lehető legegyszerűbben lehetett megoldani. Ilyen egyszerű megoldást nyújtanak pl. a partfalak, hídfők, vagy hídpillérek. A vízkivétel általában egy megfelelő védelemmel ellátott és rendszerint igen megbízhatóan működő merülőszivattyúval történik. További fontos tervezési kritérium a vízkivételi hely megközelíthetősége (magasvíz esetén is), ami miatt gyakran nem kerülhetők el a költségesebb megoldások (5. ábra), mint pl. gyaloghidak, vagy újszerű mobil szerkezetek (Olaer 1994). Természetesen a részletes és beható vízminőség-ellenörzés céljából nagy folyókra telepített automatikus állomásoknál a reprezentatív mintavétel meglehetősen bonyolult és nagyszabású vízkivételi rendszert eredményez (RÜS 1993). Itt említjük meg, hogy az ADASA Sistemas a közelmúltban kifejlesztette az automatikus vízminőség-ellenőrző állomás egy mobil változatát, a Nutria elnevezésű állomástí-