Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Hozzászólás 611 ban, északon Ecser, Maglód Gyömrö és Gomba magasabb térszínü területei, keleten pedig a Manor—Vasad—Bugyi vonal jelenti a határt. Ezen a területen a meglévő kavicsbánya tófelület 39%-a, mintegy 3,2 km

2 található. A vízháztartási mérleg szerint a területen a szabad készlet 35 300 m<m

3/d, ami több összetevő eredőjeként adódik: 44 000 m

3/d a potenciális utánpótlódás és az engedély nélküli vízkivételek különbsége, amit 8700 m

3/d értékkel csökkentenek az engedéllyel rendelkező vízkivételek. Ebből a meglévő tavak kb. 4300 m

3/d „vízhasználatot" jelentenek, tehát a további vízigények kielégítésére és a tófelület további növelésére együttesen 31 000 m

3/d készlet áll rendelkezésre. - A harmadik részterület a második mellett, attól dél-keletre, Gomba, Nyáregyháza, Ujhartyán és Dabas vonaláig húzódik. Itt jelenleg a kavicsbánya tófelület mindössze 0,07 km

2, azonban ez a terület is alkalmas kavicsbányák nyitására. A szabad készlet 38 600 m

3/d: kb. 41 000 m

3/nap a potenciális utánpótlódás és az engedély nélküli vízkivételek különbsége, és ez csökkcntendö az engedélyezett vízkivételek összegével, azaz 2400 m /d értékkel. A csekély tófelület többlet-párolgását levonva, kb. 38 500 m

3/d vehető figyelembe a további vízkivételek és a kavicsbánya tavak felületének növelésével cgyüttjáró többlet-párolgás céljára. A vizsgált területen a kavicsbánya tavak korlátozása vízkészlet oldalról abban az esetben szükséges, ha a területre vonatkozó távlati tervek nagy öntözővíz felhasználást tartalmaznak, illetve az egyelőre nem ismert jövőbeli vízigények kielégítése miatt nagy biztonsági készletek fenntartására van szükség. Ezek az értékek a terület távlati vízgazdálkodási terveiben jelenhetnek meg. A számítás jellege miatt a jelenleg fennálló, de nem regisztrált öntözővíz használatot már figyelembe vettük a szabad készlet meghatározásakor, tehát új igényként csak az e feletti mennyiségeket kell számításba venni. Az öntözővíz igények engedélyezése a megengedett talajvízszint-süllyedés mértékétől függő, településenként megállapított kontingensek alapján történik. Amennyiben a tavakra is az öntözésre érvényes, erre a területre jellemző 5 mm/a (~ 14 m

3/d) határértéket alkalmazzuk, az azt jelenti, hogy a tavak felületüknél csaknem 100-szor nagyobb terület öntözővíz kontingensét használják el. Másfelől a tavak okozta depresszió következtében az érintett területek átkerülhetnek a szigorúbb, 3 m/a (~ 8 m

3/d) kategóriába, ami az öntözővíz kontingens csökkentését vonja maga után. A vízkészleten és a vízszintsüllyedésen alapuló kétféle szabályozást célszerű összhangba hozni. A munka keretében a három részterület mindegyikén, két lépcsőben, 5-5 km

2 tófelület-bövítés hatását vizsgáltuk. Az ilyen mértékű fejlesztés eseten várható, 0,5 m-t meghaladó regionális vízszintsüllyedés (egyes helyeken elérné a 1,5 m-t is) gyakorlatilag csak a természetvédelmi területek környezetében okozhat lokális problémát. A tavak környezetében kialakuló depresszió két tényező eredménye: egyrészt a tavak többletpárolgásának következménye, másrészt a kitermelt kavicsmennyiség hiányzó térfogatából adódik. A lecsökkent vízszinthez kisebb transzspiráció tartozik. Közelítésképpen feltételezhetjük, hogy a terméshozam megőrzése érdekében ezzel egyenlő mértékű öntözövízigény növekedéssel kell számolni. A legnagyobb fejlesztés esetén (mindhárom területen 10 km

2, azaz összesen 30 km

2) az első részterületen 3 500 m

3/d,