Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam 1997. évi 4. füzet KAVICSBÁNYA TAVAK FELSZÍN ALATTI VÍZHÁZTARTÁSÁRÓL DR. BAUER MÁRIA és DR. HANKÓ ZOLTÁN Az észak-déli irányban húzódó Duna-Tisza közi homok-hátság a Kárpát-medence középső részén egyike az ország leginkább sebezhető és érzékeny része a felszín alatti vízkészleteket illetően. A folyók hajdani árterének határán, a hátság homok fedőrétegének lábánál, az alluviális kavics rétegek közel vannak a felszínhez. Ez kiváltott egy lépésről-lépésre növekvő kavicsbányaszati tevékenységet (az építőipar anyagellátása érdekében) azzal párhuzamosan, ahogy ugyanez a tevékenység visszaszorult a Duna folyó medrében, a folyómeder nem kívánatos berágódása nyomán. Jelenleg Délegyháza, Bugyi és Ocsa környezetében a kavicsbánya tavaknak egy láncolata alakult ki (a Dunával közel párhuzamosan, a sekély talajvíz szintje alá kikotorva) és újakat terveznek megnyitni a kavicsbányászati tevékenység megújítása érdekében. E tevékenység engedélyezése előtt azonban egy hatástanulmánnyal kell feltárni a Duna-Tisza közi homok-hátság felszín alatti vízkészletére gyakorolt hatását, minthogy az ivóvíz-ellátási célú mélységi vízkitermelés és a pl. öntözési célú kitermelés a sekély talajvizekből már most vízbányászatot jelent egyes régiókban (a kitermelés meghaladja a természetes utánpótlódást), és így mindennemű új vízelvonás (bármilyen legyen is) veszélyes lehet és így elfogadhatatlan. A Duna-Tisza közi homok-hátság felszín alatti vízkészlete és a kavicsbánya tavak közötti kölcsön kapcsolatok feltárására egy kutatási-fejlesztési projektet kezdeményezett a hatáskörrel bíró vízügyi igazgatóság. 1. Az alkalmazandó módszerek és az eredmények értékelése A felszín alatti vízháztartási mérleg szempontjából a kavicsbánya tó egyenértékűnek tekinthető egy kúttal történő vízkivétellel, amit a nyílt vízfelszín változó intenzitású, kiegészítő párolgása vált ki. Figyelembe véve a felszín alatti víztározó(k) természetes vízpótlódását (csapadék-beszivárgás), a mesterséges vízpótlást (beszivárgás pl. öntözésből és szennyvízelhelyezésből, stb.), továbbá figyelembe véve a meglévő vízkivételeket és vízelvonásokat, beleértve a talajvízfelszín természetes párolgását és a meglévő kavicsbánya A kézirat érkezett: 1997. IX. 1. Dr. Bauer Mária, geológus, oki. egészségügyi mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság (VITUKI Rt., Budapest) ny. tudományos főmunkatársa. Dr. Hankó Zoltán, oki. mérnök, a VITUKI Rt. ny. tudományos tanácsadója. E tanulmány eredetileg angol nyelven készült Steve Higham úr (Egyesült Királyság) kérésére, akinek érdeklődését a VITUKI 65. számú, Kutatási Jelentések, 1995, Budapest, 1997 című kiadványában olvasható kivonatok keltették fel. A szerzők kívánatosnak tartják, hogy az angol nyelven, külföldre kiküldött összeállítást a hazai érdeklődök magyar nyelven is megismerhessék. Az ismertetés közzétételéhez a hivatkozott kutatási jelentések szerzői hozzájárultak.