Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam 1997. évi 4. füzet A FRANCIA IVÓ VÍZTISZTÍTÁSI TECHNIKA FEJLŐDÉSI IRÁNYAI DR. BARDÓCZY LAJOS és BARDÓCZYNÉ DR. SZÉKELY EMŐKE Az ivóvíztisztítási technológiák a felszíni és felszín alatti vizek fokozódó szennyeződése, a vízvizsgálati módszerek érzékenységének és pontosságának állandó növekedése, az ivóvízszabványokban megadott határértékek folyamatos változása (az egyes komponensek maximálisan megengedhető koncentrációjának csökkenése hatására átalakultak, fejlődtek. A francia technológiai fejlődés jól tükrözi az elmúlt két évtized változásait. 1. A víztisztítás eszközei A francia ivóvízszabvány fontosabb paraméterei az I. táblázatban találhatók. A tisztítás teljes eszköztára a fizikai, a fizikai-kémiai, és a kémiai eljárások sokaságát foglalja magába: semlegesítés, oxidáció, kicsapás, adszorpció, szilárd-folyadék és gáz-folyadék fázisszétválás. 1.1. Levegőztetés Általában a kevés oldott oxigént tartalmazó nyersvíz tisztításánál (felszín alatti, néhány esetben felszíni vizek) szokták alkalmazni a vízkezelési technológia elején. A levegőztetés céljai: — A víz oldott oxigén töménységének növelése oxidációs céllal. Fizikai-kémiai, vagy biokémiai oxidáció következtében sor kerül a vas, a mangán, az ammóniumion, és bizonyos biológiai úton lebontható szerves anyagok eltávolítására. Ezen kívül szükség van még egy minimális oxigén mennyiség jelenlétére a vízhálózatban a kellemetlen ízek, és a korrózió megakadályozása végett. — A kellemetlen gázok kiűzése: az agresszív szénsav, a kénhidrogén és bizonyos szerves szennyezőanyagok (triklóretilén például). 1.2. Derítés (ülepítés) A statikai ülepítők alkalmazásától a technika a modern berendezésekig fejlődött, a berendezések teljesítményét növelte a lamellák, csőkötegek beépítése az ülepítötérbe. A kézirat érkezett: 1997. IX. 1. Dr. Bardóczy Lajos oki. mérnök, a Vízügyi Tervező Iroda (VIZITERV, Budapest) nyugdíjasa. Bardóczyné dr. Székely Emőke oki. vízépítő mérnök, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) adjunktusa.