Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A tudományos kutatások szerepe az ivóvízellátásban 565 Az egészségügyi vizsgálatokhoz ezért a napi felvétel, a mg (|ig, ng)/fö.d fajlagos felvétel tekintendő mértékadónak. Annál is inkább, mert az élelmiszerekkel, egyes esetekben az ivóvízzel felvett szennyezőanyag komponens sokszorosát lehet egy napon belül elfogyasztani. így azután érthető az is, hogy a kutatások, az analitika fejlődése a szabványok szinte folyamatos módosítását kényszerítik ki. Ez a módosítás azonban az ismeretek jelenlegi szintjén már valóban tudományos alapokon nyugvó kutatásokat igényel. E nélkül ezt a feladatot nem lehet végrehajtani. 3. A jelenlegi kutatási helyzet jellemzői Az ivóvízellátás területén a gondokat az is szaporítja, hogy a tudomány elfogadása, gyakorlati alkalmazása az utóbbi időben kedvezőtlenebbé vált. A szakemberek egy részének a tudománnyal szembeni affinitása vészesen csökkenő. Ennek oka elsősorban az elméletileg is megalapozott kutatási lehetőségek visszaszorulása. Míg néhány országban (pl. USA, Franciaország) a kutatások értékét, a fejlesztésben betöltött szerepét töretlenül elsődlegesnek tartják, számos országban a kutatások szerepének lebecsülése, ismét más országokban a tudományos iskolák hiánya, az oktatási szintek alacsony volta, gazdasági tényezők miatt a kutatási igényszint alig-alig jelentkezik. Pedig a kutatások hiánya súlyos következményekkel jár. A szakemberek egy része a tudományos gondolkodást nem igényli, ezáltal feladatait a valóságtól elvonatkoztatva végzi. Az, hogy ennek a magatartásnak melyek a következményei, szinte fel sem merül. így félő, hogy a tudományos igényű gondoskodás ill. tevékenység egyre kevesebb szakemberre lesz jellemző. Ezzel egyidejűleg azt is szem előtt kell tartani, hogy a nemzetközi kutatási szint rohamosan emelkedik. így valószínűsíthető, hogy a magas szintű, a valódi értékek alkotására alkalmas tudomány birtoklásának alkalmazására képes szakemberek relatív aránya csökken. Ennek a folyamatnak káros következményei sok vonatkozásban már határozottan érzékelhetők (pl. a tudományos fokozatot szerzők számának csökkenése, a doktorandusz-képzés feltétel rendszerének fogyatékosságai (például a kutatási lehetőségek hiánya), a fiatal generáció számára a kutatás nyújtotta folyamatszemlélet alapjainak megadása, a tervezési szemlélet összehangolatlan volta, az esetleges közegészségügyi hatások megítélése, vagy figyelmen kívül hagyása. 4. Jellemző kutatási eredmények A tudományos kutatásokat, amint az előző fejezőtek érzékeltetik, számos, különböző természetű tényező befolyásolja. Ezeket a tényezőket lehet mérlegelni. A jelenlegi nemzetközi tudományos szint ismeretében azonban nem vitatható, hogy a tudományos alapokkal rendelkező kutatások a vízellátási feladatok megoldásában a legtöbb esetben nem mellőzhetők. Ezt az állítást a következő példák igazolják. 1. Parti szűrésű vízszerzés. A parti szűrés tisztítási folyamatai rendkívül bonyolultak, azokat sokféle tényező alakítja. A tisztítás hatékonyságáról, egyes vizsgált ve-