Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
4. füzet - Harkányi K.-Bálint G.: Szélsőséges csapadékból kialakuló, feltételezett árvízi helyzet vizsgálata
Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam 1997. évi 485. füzet SZÉLSŐSÉGES CSAPADÉKBÓL KIALAKULÓ, FELTÉTELEZETT ÁRVÍZI HELYZET VIZSGÁLATA DR. HARKÁNYI KORNÉL és BÁLINT GÁBOR Az 1997 júliusában előfordult hatalmas esőzések árvízi katasztrófát okoztak Csehország, Lengyelország és Németország egyes területein. Az évszázad, sőt egyesek szerint az évezred nagy árvizét minden eddigit felülmúló mennyiségű, kiterjedésű illetve tartósságú csapadék okozta. A közép-európai árvizek több, mint száz ember halálát okozták, és a keletkezett anyagi kár is milliárdos nagyságrendekben mérhető. Az így kialakult tragikus helyzet kapcsán mind a lakosság, mind az árvizes szakemberek körében jogosan merült fel a kérdés: vajon hasonló esetben Magyarországon a jelenleg meglevő árvízvédelmi rendszer képes lenne-e egy ilyen mértékű árvíz biztonságos levezetésére, vagy szükség lenne-e olyan intézkedésekre, melyekre eddig még sohasem volt szükség illetve lehetőség? Ezekre a kérdésekre megnyugtató választ csak speciális, hidrometeorológiai és árvízi lefolyási vizsgálatok elvégzése után lehet adni, melyek eredményei nemcsak a szakemberek, hanem a polgári lakosság számára is érdekesek lehetnek. A vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok két csoportba oszthatók: — Rendkívüli csapadékok (kiterjedés, tartósság, mennyiség) előfordulási lehetőségének vizsgálata a magyarországi folyók vízgyűjtőin. — Ilyen csapadékokból származó árvízi helyzet (vízállások, víztömegek, elöntések) vizsgálata. A csapadékokkal és az árvízi lefolyással, illetve az elöntésekkel kapcsolatos vizsgálatok elvégzése a rendelkezésre álló anyagok (adatok, modellek, térképek, jelentések, stb.) felhasználásával történt. A vizsgálatok elvégzése után az alábbi kérdésekre adható válasz: — Mi a lehetősége annak, hogy Magyarország vízfolyásainak vízgyűjtő területein a Cseh- illetve Lengyelországban kialakult mértékű csapadék forduljon elő? — A kialakuló árvíz milyen vízállásokat (a // ma x-hoz, illetve a mértékadó árvízszinthez képest), esetleg milyen mértékű (terület, vízmélység) elöntéseket okozna? A számításokat előzetes vizsgálatok alapján kiválasztott öt vízgyűjtő esetére végeztük el: Felső-Tisza, Kraszna, Berettyó, Fekete-Körös és Fehér-Körös. A hidrometeorológiai és árvízi lefolyás vizsgálatok eredményeiről a következő fejezetekben számolunk be. A kézirat érkezett: 1997. X. 2. Dr. Harkányi Komét, oki. mérnök és Bálint Gábor, oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI, Budapest), Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársai.
