Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Bálint G.: az 1997 tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák

454 Szlávik L.—.Bálint G. csapadéka ismét jelentős árhullámot alakított ki a Dunán. Megáradt a Sajó is. A második dunai árhullám a folyó ausztriai szakaszán a megelőző árhullámmal közel azonos vízszintekkel folyt le. A Duna magyar-szlovák kezelésben lévő közös szakaszán július 18-26 között kellett árvízvédelmi készültséget tartani. A Szigetközben 19-én kellett elrendelni az I. fokú készültséget, amelynek mértékét 20-án П. fokúra, majd pedig már 21-én III. fokúra kellett emelni. Nagybajcsnál július 22-én éjjel tetőzött az árhullám 6,85 m-es szinten, az előző árhullámtól mindössze 0,09 m-rel elmaradva. A Felső-Dunán a tetőző vízállások a folyam teljes hosszában meghaladták a III. fokú készültség szintjét és a visszaduzzasztó hatás miatt árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca menti védvonalak alsó szakaszán is. A szlovák fél az árhullámmal érkező vízmennyiséget az előző árhullámhoz hasonló mértékben osztotta meg a bösi üzemvízcsatorna és a Duna főmedre között. A főmederben érkező vízmennyiség maximális értéke 2250 mV volt. A két árhullám között végrehajtott közös magyar-szlovák intézkedés hatására a főmederbe juttatott vízmennyiség növelése és csökkentése lassúbb ütemű volt, mint az első árhullámnál (12 ábra), így я hullámtéri vízpótló rendszerben újabb károk nem jelentkeztek. A dunakiliti duzzasztómű mind a hét nyílása részt vett az árhullám levezetésében (Baross 1997, ÉDUVÍZIG 1997). A Duna medre a magyarországi alsó szakaszon még nem ürült ki a második árhullám előtt (a meder teltsége meghaladta az 50%-ot), ezért annak tetőző vízállásai Nagybajcs alatt mindenütt meghaladták a két héttel korábbi szinteket: Esztergomnál 0,11 m-rel (23-án 6,56 m), Budapesten 0,21 m-rel (24-én 7,5 m), Pakson 0,45 m-rel (25-én 7,95 m), Baján pedig 0,60 m-rel (26-án 8,86 m). A második tetőzés Esztergomnál az évszázad 6., Budapestnél 8. legnagyobb jégmentes vízszintje volt (8. ábra). Az árhullám tetőző vízszintjeinek megfelelően Esztergom fölött III. fokú, az alatta lévő Duna-szakaszokon — ahol a védvonal magasságára a jeges árvizek a mértékadóak — II. fokú árvízvédelmi készültségeket kellett elrendelni. A csapadék-tevékenység csökkenésével az árhullám utánpótlása megszűnt ugyan, de az árhullám a július elejeinél lassabban vonult le, különösen az apadó ág volt lényegesen hosszabb időtartamú. Az apadást a Duna osztrák szakaszán kialakuló kisebb árhullámok lassították. Július 27-re Budapesten és fölötte a készültségeket meg lehetett szüntetni, 28-án reggel pedig már csak Baja és a Sió-torok környékén volt II. fokú, valamint Budapest és Báta között I. fokú készültség. A kelet felé vonuló ciklonok jelentős esőzéseket hoztak a Körösök vízgyűjtőjén is, amelyek hatására heves árhullám alakult ki a Fekete-Körösön. Itt július 28-án I. fokú, majd II. fokú védelmi készültséget kellett elrendelni és 29-én hajnalban III. fokúra növelni. Az árhullámnak azonban nem volt utánpótlása, ezért igen erőteljes apadás kezdődött és a készültséget rövid idő alatt meg lehetett szüntetni. A védvonalak mentén a magas és tartós vízállások következtében sok helyen észleltek csurgást, fakadóvizet és több helyen kellett beavatkozni káros szivárgások, va-