Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
4. füzet - Szlávik L.-Bálint G.: az 1997 tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák
452 Szlávik L.—.Bálint G. Július 11-én a dunacsúnyi műtárgy üzemeltetője — sajnálatos módon — átmenet nélkül 2400 mV-ról 600 mV-ra csökkentette a főmederbe vezetett vízhozamot (12. ábra). A hullámtér és a főmeder között előálló hirtelen vízszintkülönbség hatására a vizpótló rendszer részét képező bodaki ágvéglezárás (a 1828,7 fkm szelvényben) elszakadt és megkezdődött a hullámtéri rendszer leürülése. Az ökológiai károk elkerülése érdekében az EDUVIZIG védelmi erői azonnal megkezdték és gyorsan, eredményesen elvégezték a szakadás helyreállítását (Baross 1997). A bösi erőmű alvízcsatornájának betorkollása (1811 fkm) alatti folyamszakaszon jelentősebb védelmi beavatkozásokra nem volt szükség. A Duna vízgyűjtőjén kialakult hidrometeorológiai helyzet jellemezte a Lajta vízgyűjtőjét is. A folyó Schwarza mellékágának, vízgyűjtő területén található Rohr im Gebirge állomáson július 7-én 163,5 mm csapadékot mértek. A folyón jelentős árhullám indult el; az ausztriai felső szakaszon a mértékadó Deutsch Brodensdorf-'\ vízmércénél a tetőző vízhozam 220 m 3s"' volt ami lényegesen meghaladta az eddig észlelt legmagasabb értéket (1965 áprilisában 195 mV 1.) A Lajta az országhatár felett mintegy 20 km-rel, Deutsch Haslaunál lévő mértékadó vízmércén 1997. július 11-én 5 órától elhúzódóan tetőzött 5,09 m-es vízállással, 112 mV-os vízhozammal. Ez a vízszint közel 0,10 m-rel haladta meg az 1991-ben észlelt eddigi legnagyobb értéket. Magyar területen 100 mV-ot meghaladó, a száz évben egyszer előforduló vízhozam volt várható. AZ ÉDU VÍZIG védelemvezetésének dolgát jelentősen megnehezítette, hogy vízmérce átépítés, illetve egyéb problémák miatt sem a Deutsch Brodensdorf-i, sem pedig a Haslau-i távjelzö vízmérce adata nem volt lekérdezhető. Az osztrák szakaszon végrehajtott szükségtározó-feltöltésekről, a bekövetkezett töltésszakadásokról, elöntésekről gyakorlatilag semmilyen hivatalos információ nem érkezett, azokról csak közvetett úton — és csak Tészben — lehetett tájékozódni. A Lajta magyar szakaszán július 9-én került sor az árvízvédelmi készültség elrendelésére. A folyó vízállása Mosonmagyaróvárnál július 11-én 8 órakor 2,70 m, az elörejelzett vízállás 3,00 m volt. A várható magas vízállás miatt — a korábbi árvizek tapasztalatai alapján, a belterületi, csatorna-menti lakóházak védelme érdekében — haladéktalanul elrendelték a Lajta-Malomcsatorna Mosonmagyaróvár belterületén lévő torkolatának CS-2-M lemezekkel és földtöltéssel történő elzárását. Szükségessé vált a Lajta két ága közötti terület másodrendű védvonalainak megerősítése, nyúlgátakkal történő magasítása, mivel ott több helyen vízátfolyás kezdődött. Tekintettel a várható további 0,30 m-es áradásra — a város védvonalainak tehermentesítése érdekében — az EDUVÍZIG védelemvezetőjének javaslatára, a Győr-Moson-Sopron megyei Védelmi Bizottság és a Központi Védelmi Törzs egyetértésével a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elrendelte a Lajta-főmeder és a bal parti csatorna közötti szükségtározó megnyitását az országhatár közeli szakaszon (13. ábra). A megnyitásra július 11-én 11
