Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Bálint G.: az 1997 tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák

448 Szlávik L.—.Bálint G. 2.2. Árvízvédekezést munkák 2.2.1. Heves árhullám a Berettyón. Június 14—15-én éjszaka és délelőtt hatalmas felhőszakadás volt a Berettyó középső, magyar-román országhatárhoz közeli szakaszán. A 17 óra alatt mért csapadékösszegek: Margitta — 140 mm, Bisztraterebes - 110 mm, Márkaszék—96 mm, Székelyhíd— 95 mm. (A Körösök vízgyűjtő területének más részein nem volt ilyen intenzív csapadékhullás.) Ezeknek az adatoknak az ismeretében haladéktalanul riasztották a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) szakembereit. Utóbb ismertté vált, hogy a felhőszakadások miatt kialakult árhullámok június 14— 15-én éjszaka Romániában emberáldozatokat követeltek, súlyos károkat okoztak. A tragédiát közvetlenül kiváltó ok nem a Berettyó kiöntése, hanem a nem-töltésezett mellékvízfolyások áradása volt. Berettyószéplak térségében a folyó bal partján a Liget- és a Baromlaki-patak gyűjti össze a környező hegyekből származó vizet. A felhőszakadás vízmennyisége ezeken a patakokon zúdult le a befogadó Berettyó felé, elmosva mindent, ami útjába került. Az ottani lakosok elmondása szerint az esőben a látótávolság egy méterre csökkent. Házak rongálódtak meg, dőltek össze, a belterületi út aszfaltburkolatát a rohanó víz több helyen felszakította és lesodorta az út mellé. 12 személy lelte halálát a leomló házak falai között. A Berettyó védőgátjain a román területi vízügyi szervek eredményesen védekeztek, gátszakadás, gátszakadásból történő elöntés sehol sem volt. A Berettyón példátlan intenzitású árhullám alakult ki (11. ábra). A kismarjai mértékadó vízmércén 15-én éjfélkor még csak 2,76 m volt a vízállás (az első fokú készültségi szint alatt 1,24 m-rel), ugyanakkor a fölötte 19 km távolságban lévő Szalárdon már 7,20 m-t mértek (a harmadfokú készültségi szint felett 0,60 m-rel. A szokatlan vízszintkülönbség miatt a védelemvezetés megtette a szükséges intézkedéseket egy esetleges szükségtározás vagy lokalizálás lefolytatására (Bar a 1997). A kismarjai szelvényben a vízszint rohamos emelkedése június 16-án hajnalban kezdődött: 03 órakor rendelték el az I. fokú, két óra múlva már a II. fokú és további 4 óra múlva pedig a III. fokú készültséget a Darvas—Pocsaj, Darvas-Kismarja és az Ermelléki árvízvédelmi szakaszon. A Berettyó Szalárdnál június 16-án reggel tetőzött 7,35 m-es szinten, ami 0,45 m-rel haladta meg az eddig észlelt legnagyobb értéket. Az áradás intenzitását jellemzi, hogy a folyó Szalárdnál 24 óra alatt 4,25 m-t, Pocsajnál 2,40 m-t, Berettyóújfalunál pedig 2,87 m-t áradt. A szalárdi tetőzés után kilenc órával Kismarjánál is bekövetkezett a tetőzés 5,21 m-es szinttel, mindössze 0,21 m-rel az eddig észlelt maximum alatt. A 11. ábra jól szemlélteti а rendkívüli hevességű árhullám görbéit a folyó különböző vízmércéin. Látható, hogy a Szalárd fölötti folyószakaszon nem alakult ki jelentősebb árhullám. Szalárdnál viszont az árhullám már kiugróan magas és heves volt, majd a folyón lejjebb haladva egyre nagyobb mértékben ellapult. Az árvízvédelmi készültségetjúnius 21-én meg lehetett szüntetni. A folyó Berettyóújfalu feletti szakaszán utoljára 17 évvel ezelőtt, 1980 júliusában került sor harmadfokú árvízvédelmi készültség elrendelésére. A vízgyűjtőn csapadékutánpótlás nem volt, veszélyes átázások vagy töltés-meghibásodások nem következtek be. A mostani árhullám egy hét alatt futott le.