Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Antal Emánuel: A Tisza szabályozásának éghajlatmódosító szerepe

44 Antal Emánuel nül, az nézőpont kérdése. Az ármentesítések előtt ugyanis más ökoszisztémák voltak a térségben más mikroklíma típusokkal, amelyek az akkori felszíntípusok (növénytársulások) és helyi klímák kölcsönhatásaként alakultak ki. A jelenlegi mikroklímatípusok viszont a mai tájhasznosítás eredményeként kialakult felszíni formákra jellemző változatok (növényállomány-klímák, városklímák, síksági erdőklímák stb.). A Tisza szabályozásának következménye tehát nem a makroklíma szárazabbá válása, hanem az ármentesítés előtti „vadvízvilág"-ra jellemző mikroklíma típusok folyamatos átalakulása a jelenlegi ökoszisztémákra és épített környezetekre jellemző lokálisés mikroklíma változatokba. IRODALOM Antal £.: The climatic potential in Hungary determining the upper limits of plant growing. XVIII. Georgicon Napok, Keszthely, pp. 109-124. 1975. Antal E.: Comparative analysis of the irrigation water requirement and aridity conditions. In Identifying and coping with extreme meteorological events (eds.: E. Antal and M.H. Glantz), OMSZ, Budapest, pp. 205-254. 1988. Antal E.: AZ éghajlatváltozás hatása a magyarországi aszályokra. Acta Geographica Debrecina. Tomus XVIII-XXIX. Debrecen, 17-28 old. 1991. Antal E.: A Tisza szabályozásának éghajlati következményei. In Tisza szabályozás 150. évfordulója és annak eredményei. Magyar Hidrológiai Társaság konferencia kiadványa, Budapest, 57-80. old. 1996a. Antal E.: Helyi klímamódosulások a XIX. századi ármentesítések következtében a Tisza térségében. In Berényi Dénes professzor születésének 95. évfordulója.... Debrecen, 1995., pp. 166-177. 1996b. Antal E„ Faragó, T. and Glantz, M.H.: On the concept of extreme meteorological and climatological events. In Identifying and coping with extreme meteorological events (eds.: E. Antal and M.H. Glantz), OMSZ, Budapest, pp. 6-14. 1988. Antal, E. and Starosolszky, Ö.: Role of the climate, and climate change in the life of Hungary. OMSZ, Budapest, pp. 42, 1990. Antal E. és Szesztay K.: Climate and water ecology. Időjárás 100, 193—206. 1996. Berde A.: Légtüneménytan, s a két Magyarhon éghajlatviszonyai, s ezek befolyása a növényekre és állatokra. I. rész 229 old., II. rész 238 old., Kolozsvár. 1847. Bodolainé Jakus E.: Árhullámok szinoptikus feltételei a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén. OMSz Hiv. Kiadványa, LVI. kötet, Budapest. 1983. Bodolainé Jakus E., Bonta 1., Nagy K. és Németh P.: A hidrológiai egyenleg becslése rövid távra a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén. OMSz Hiv. Kiadványa 56. szám, Budapest. 1984. Czelnai, R.,: Climate and society: the Great Plain of the Danube Basin. In Climatic Constraints and Human Activities. IIASA Proceedings Series, Vol. 10., Pergamon Press, pp. 149-180. 1980. Csorna J. és Szigyártó Z. : A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. VITUKI, Budapest, 410 old. 1975. Dóka К.: Mezőgazdaság a Tisza völgyében az ármentesítés előtt és után. In: Tisza-szabályozás 150. évfordulója és annak eredményei. Pro Aqua, Debrecen, p.: 290-294. 1996. Dévényi D. és Gulyás O. : Matematikai statisztikai módszerek a meteorológiában. Tankönyvkiadó, Budapest, 443 old. 1988. Faragó T., Iványi Zs„ Szalai S. (szerk.): Az éghajlat változékonysága és változása, II. kötet, 218 old., OMSz Budapest. HunfalvyJ., 1863, 1864, 1865: Magyar birodalom természeti viszonyainak leírása, I. k., 539 old., II. k. ' 689 old., III. к. 744 old., Emich Ny., Pest. 1991.