Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
4. füzet - Szlávik L.-Bálint G.: az 1997 tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák
436 Szlávik L.—.Bálint G. gyi igazgatóságok folyamatosan végeztek nagyvizi méréseket, amelyek további elemzést feldolgozást igényelnek. A Dunán mért értékeket a II. táblázat foglalja össze. A mérések és a használatban lévő vízhozamgörbék alapján becsült vízhozamok azt jelzik, hogy az első árhullám csúcsvízhozama Dévénynél 7230 m 3s1 közelében volt, ennek ellapulása nyomán Medvénél 6700 mV adódott. Budapestnél 7200 mV felett lehetett, Baja alatt pedig 6600 mV-t tett ki. A völgyelés vízhozam értékei a magyar szakaszon lefelé haladva 3000 és 5000 mV között alakultak. Az újabb árhullám csúcsvízhozamai nem térhettek el lényegesen a hónap elejétől. Budapestnél 7300 m 3s~' közelében és a dunaszekcsői mérés alapján Bajánál 6700 mV 1 közelébe emelkedtek. A százalékosan kifejezett tetőzési mederteltségek hossz-szelvénye a 7. ábrán látható. Komáromnál és Esztergomnál az évszázad 6. tetőzéseként jelentkeztek az idei árhullámok. Budapestnél a második árhullám tetőzése 1876 óta a 11. jégmentes tetőzésének adódott (8. ábra), míg ebben a században 7. volt a sorban. Bajánál a jégmentes tetőző értékek között a 4. helyet foglalja el. 1.4. A dunai árhullámok előrejelzése 1.4.1. Folyamatos és tetőzési előrejelzések. Az árvizes időszakban a VITUKI Hidrológiai Intézetének keretébe tartozó Országos Vízjelző Szolgálat rendszeresen készített előrejelzéseket a Duna magyarországi szakaszának állomásaira. Az 1980-as években kidolgozott előrejelző rendszer a hóolvadás modullal bővített GAPI csapadék lefolyás modellen és a diszkrét lineáris kaszkád modellt (DLCM) alkalmazó mederbeli árhullám transzformáción alapul és statisztikai alapon végzett extrapolációs és hibajavító elemeket is tartalmaz (Bartha-Harkányi 1985, Szöllősi-Nagy-Bartha-Harkányi 1986, Gauzer 1991). Az elmúlt évek során eljárásaiban és számítástechnikai megjelenésében a rendszer többször változott, bővült, de alapjait tekintve változatlan formában szolgálja a folyamatos előrejelzés céljait. Középvízi és nagyvízi időszakban általában Komáromig 1, Komárom és Budapest között — 2, lejjebb Paksig — 3, Baja és Mohács állomásokra 4 napos időelőnnyel biztosít hatékony előrejelzést. A ténylegesen számított és a felhasználók részére kiadott előrejelzések részben (általában 1 nappal) hosszabb időelőnyre is szólnak. A felsőbb szakaszokon kialakult tetőzések és az észlelt egyidejű vízállások (esetleg tetőző és egyidejű hozamok) alapján többváltozós lineáris és/vagy polinomiális regressziós eljárással esetenként tetőzési előrejelzések is készülnek. A ténylegesen kiadott előrejelzési értékeket szubjektív mérlegelés után, valamely eljárás eredményének közvetlen elfogadásával, a folyamatos és tetőzési előrejelzések összehasonlításával és például a folyamatos előrejelzés értékeinek illesztésével, más tényezők, így rendkívüli osztrák vagy szlovák előrejelzések, egyes mellékfolyók hatásának fokozott számbavétele, az időjárási és vízjárási helyzet általános elemzése, figyelembevételével határozzák meg.
