Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Bálint G.: az 1997 tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák

432 Szlávik L.—.Bálint G. 1.3. A Duna magyarországi szakaszának hidrológiai viszonyai 1997júliusában A dunai árvizet előidéző időjárási helyzet és a csapadékviszonyok ismeretében (Bartha-Bartháné 1993, Pándi-Illés-Bálint 1996, Szlávik-Varga-Váradi 1996, Kopacz 1997), csak utalnunk kell az Alpok felső-ausztriai északi lejtőire 1997 júliusában hullott csapadékra, amelynek hatására már július 5-én este nagyon gyors emelkedés kezdődött a folyó osztrák szakaszán. Inkább a kisebb és közepes (Traun, Enns) mellékfolyók hatása érvényesült, mint az Inn emelkedő vízhozamainak szerepe, ami a leggyakoribb vízjárási helyzet. 24 óra alatt több mint 4 m-t emelkedett a vízállás Kienstocknál (6. ábra), majd időszakos apadás után a folytatódó esőzések és a felső szakaszról érkező árhullám nyomán 8-án délutánra 7,80 m közeli vízállással újabb tetőzés alakult ki. Ezt már gyors apadás követte, és mivel az esőzés az osztrák szakaszon megszűnt, az apadást sem jellemezte a hatás fokozatos levonulása, hanem az apadás Inn-torkolat és Bécs között szinte egyidejűleg indult meg. A két-csúcsú árhullám a Morva torkolata alatt már nem követhető, csak az áradás intenzitásának csökkenése utalt a második csúcsot megelőző apadásra. Ez a törés jól látható Medve vízállás idősorán (6. ábra). Dévénynél a tetőzés július 9-én 16 órakor következett be 7,66 m-es vízállással. 10-én 14 óra körül érkezett a tetőzés Nagybajcsra 6,94 m-rel. Komárom tetőzése 6,85 m-rel jelentkezett 11 -én reggel. Az dunai árhullám levonulását befolyásolta a Morva árhullámának lassú levonulása és a Vág árhulláma. Budapest 7,34 m-es tetőzéséig 10én 22 óráig csak további 16 óra telt el. Bár a Vág hatására Komárom alatt az apadás üteme elmaradt a felsőbb szakaszétól, az árhullám egy nap múlva már 7,50 m közeli vízállás Paksnál tetőzött. Baja tetőzése július 14-én reggel következett be 8,25 m-es vízállással. Az árhullám tetőzése Mohácsnál 8,20 m közeli vízállással hagyta el a magyar £>M«a-szakaszt július 15-én. Ezzel egyidejűleg, július 13-16. között egy újabb csapadékos időszak nyomán Kienstocknál 1,4 m-es vízszintemelkedés jelentkezett. Ez a hullám gyorsan ellapulva csak Budapestig volt követhető. Mintegy előkészületül szolgált, a korábbihoz hasonló időjárási helyzetben a július eleihez hasonló árhullám létrejöttéhez. A vízgyűjtők nedvesítettsége és Dévénytől lefelé már a magas megelőző mederteltség is hozzájárult, hogy Komáromig az előzőhöz hasonló tetőzések jelentkezzenek. A folytatódó esőzés július 18-tól 20-ig 7,87 m-ig emelte Kienstock vízállását. Ezúttal csak egy kiemelkedő csúcsa volt az árhullámnak. 21-én délután tetőzött Dévény, másnap este Nagybajcs. Komárom 6,84 m-es tetőzésére 23-án délután került sor. Hozzávetőleg 10 órával később már a korábbinál érzékelhetően magasabb, 7,55 m-es vízállással tetőzött Budapest 24-én. Lejjebb a különbségek a korábbi tetőzéshez képest csak nőttek: Paks július 25-én est'e észlelt 7,95 m-es vízállása 0,45 m-rel, Baja július 26-i esti 8,86 m-es tetőzése 0,61 m-rel volt magasabb. Mohács tetőzése 27-én reggel is mintegy 0,60 m-rel haladta meg az előzőt. A folytatódó kisebb csapadékhullás az apadás ütemét lassította, de az augusztus elején létrejött kis vízszintemelkedés sem változtatott azon, hogy augusztus közepére már a teljes magyar szakaszon az árhullámokat megelőző, a július elejével egyező mederteltségek voltak a jellemzőek. A júliusi árhullámot megelőzően a Duna magyarországi szakaszán 2000 m

3s-1 közeli vízhozamokat vezetett le a meder. Az árvíz levonulása idején az érintett vízü-