Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Egységesítés? Szabványosítás!... 409 1983-ban megjelent a VMS-438 (Egységes betűjelek a vízgazdálkodásban), de a dicséretes gyorsaság mellett elkerülhetetlen volt bizonyos mértékű hiányosság. Javításra, kiegészítésre azóta sem került sor. A másik, talán még az előzőnél is nyomósabb ok, hogy a különböző időpontokban, különböző szakértői csoportok által kidolgozott, kellően nem össze hangolt műszaki előírások elég sok ellentmondást tartalmaznak. Ezek egyaránt előfordulnak a kifejezések, a terminológiák és a jelölések területén. A kifejezések és terminológiák területéről csak egy-egy példával szeretném bemutatni, hogy mennyire szükség lenne az eddig megjelent műszaki előírások összehangolására. A legkisebb vízhozam meghatározása — az MI-10-208:1977 műszaki irányelvek szerint „valamely szelvényben eddig észlelt legkisebb vízhozam"; és az — az MSz-10-2263:1983 magyar szabvány szerint „az adott időszak (hónap, szezon, év, stb.) legkisebb napi közepes vízhozama" erősen eltérő. A két meghatározás közül az MI terminológia — a számított jelző szerepeltetésével — elfogadható. Az MSz meghatározásban már keverednek a közepes, a kis, és a legkisebb vízhozamra vonatkozó értelmezések. Csak további érdekességként jegyzem meg, hogy ugyanezen szabvány szerint a „maximális vízhozam: az adott szelvényben meghatározott időszak folyamán előfordult legnagyobb vízhozam", mely az MI legkisebb vízhozam terminológiájával egyezik. Végül a vízügyi műszaki szabályozásokban forrásként említett Vízrajzi Evköny C. kötetében a legkisebb, ill. a legnagyobb vízhozam jelölése és fogalom-meghatározása nem szerepel, csak a legkisebb ill. legnagyobb vízállásé. A középértékek fogalom-meghatározásában és jelölésében szintén elég sok eltérés van az egyes vízügyi műszaki szabályozásokban. Az első problémát a közép és a közepes jelzők tartalmi indokolás nélküli változtatása, szinte ötletszerű alkalmazása jelenti. Előfordul, hogy ugyanabban a műszaki előírásban (MI-10-208:1977) a vízhozam közepes, a vízállás közép jelzőt kapta. A középérték terminológiája az egyes vízügyi műszaki előírásokban is más és más. Az MI-10-208:1977 szerint a „Közepes vízhozam: valamely meghatározott időszak közepes vízhozama"; a „Középvíz: valamely vízállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe". Az MSz-10-2263:1983 szerint a „Közepes vízhozam: a vízfolyás meghatározott szelvényben a vizsgált időszak alatt levonult vízhozam számtani középértéke, amelyet a lefolyt víz térfogatának az adott időszak másodperceinek a számával való osztása útján határoznak meg"; a ,JCözepes vízállás: az adott szelvényben a meghatározott időszak alatt észlelt vízállások számtani középértéke". A Vízrajzi Évkönyv szerint a „Közepes vízhozam: valamely időszak napi középvízhozamainak számtani közepe"; a „Középvízállás: valamely vízállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe". Az igazán változatos elnevezések és ugyanarra a fogalomra adott eltérő meghatározások mellett az index jelölések különbözősége tovább bonyolítja a helyzetet. A problémát tulajdonképen az jelenti, hogy a VMS-438:1983 szerint a középérték alsó